Strandinterjúkat szervez a balatonakarattyai kutató

A koronavírus-járvány a fogyasztási szokásainkat is megváltoztatta: a fertőzésveszélytől tartva a többség kevesebbet jár boltba. Azért, hogy feltérképezze, pontosan hogyan intézzük ehelyett vásárlásainkat, Szigeti Cecília közgazdász kérdőíves felmérésbe kezdett, és kutatását strandon folytatott beszélgetésekkel tervezi kiegészíteni.

Rimányi Zita

20210620 Csopak strand nyári kánikula illusztráció Fotó: Pesthy Márton PM Veszprém Megyei Napló

Fotó: Pesthy Márton/Napló

- Sokan a Covid miatt tartanak a túl gyakori személyes találkozásoktól, például a boltba járástól. Arra vagyok kíváncsi, hogyan változtatta meg ez a fogyasztási szokásainkat. Az látszik, hogy az elmúlt időszakban a járványhelyzet hatására többen rendeltek az internet révén termékeket, így ugyanis azokat az otthonukba szállították ki nekik. Ebből adódott, hogy ritkábban mozogtunk járművel, a kevesebb utazás pedig kevesebb benzinhasználatot, azzal összefüggűen kisebb károsanyag-kibocsátást eredményezett. Ez a környezetvédelem szempontjából előnyös következmény. Ám az hátrányos lehet, hogy a netes rendelések során több csomagolóanyagot használnak fel, mint az üzletekben kínált áruk eladásakor. A kérdőívben, amit összeállítottam, ezzel kapcsolatosan is megfogalmaztam kérdéseket – mondta el Szigeti Cecília közgazdász, aki nyarait Balatonakarattyán tölti. Reméli, minél többen kitöltik azt, akkor lesz összességében értékelhető a felmérés.

Terménycserebere

Az már most leszűrhető a fogyasztási tapasztalatokból, hogy e téren újra hajrába kezdett a többség, igyekszik bepótolni, amit az elmúlt időszakban a járványhelyzetre tekintettel elmulasztott, elhalasztott vásárlásaikra sokan mostanában kerítenek sort. Szerencsére a bolhapiac jellegű csereberék látogatottsága pedig a koronavírus miatt veszélyesebb hónapokban sem esett jelentősen vissza. Azok ugyanis a környezetvédelem szempontjából előnyösek.

A közgazdász lapunknak arról is beszélt, hogy a véleményfelvételt érdemesnek tartja beszélgetésekkel kiegészíteni. Ugyanis kérdőívét úgy alakította, hogy azt pár perc alatt ki lehessen tölteni. Így ezt várhatóan többen megteszik. A személyes találkozások során viszont a jelentkezőket a strandon a vásárlással kapcsolatos döntéseik hátteréről, indokáról is kérdezheti. Arról is, hogyan értékelik a vírus hatását mindennapjaikra. A kutató megemlítette, hogy már nem csak ruhákat, könyveket, gyerekjátékokat csereberélnek egymás közt kisebb közösségekben, hanem zöldségeket, gyümölcsöket, palántákat is. Arra is van példa, hogy az internet révén környezetvédők megszervezik, kisgyerekes családok leszedhessék olyan idősek kertjeiben a gyümölcsöt, akik már nem tudják ezt megtenni, nem tudnak létrára mászni. Úgynevezett feles felajánlások is akadnak. Ilyenkor aki leszedi például egy gyümölcsfa termését, a leszüretelt mennyiség felét ingyenesen hazaviheti, csak a megmaradt részt kell a fa tulajdonosánál hagynia. Így mindkét fél jól járhat.

Gyorsuló túlfogyasztás

Szigeti Cecília kutatását az is időszerűvé, aktuálissá teszi, hogy idén július végére értük el a Globális Túlfogyasztás Napját. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia miatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, 2021-re már nem sikerült tartósan fenntartani ezt a trendet, vagyis ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk. Emiatt a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak – derült ki a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation tájékoztatásából.

Faljuk az energiát

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint a hazánkban lakók, akkor közel kettő Földre lenne szükségünk, és már június 8-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. Ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 11-én elhasználnánk a Föld megújuló tartalékát. A legjobb mutató pedig e téren Kirgizisztáné.

Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy az energiaveszteség minél kisebb legyen. Házaink energiahatékonyságát utólagos korszerűsítéssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, napelemek telepítésével lehet növelni.

Az unióban 2019-től tovább szigorodtak az épület-energiahatékonysági előírások, 2022 második felétől pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak csak használatbavételi engedélyt. A jobb minőségű és vastagabb homlokzati szigetelőanyagok használata a klímavédelemért folytatott küzdelemben mindenképpen még jobban felértékelődik. Élhetnénk úgy is, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen mindannyiunknak!

Ingázó életmód

Az Overhoot Day-t fordítják túllövés napjának is, mert csak az egyik szempont a túlfogyasztás, a másik a túlnépesedés. A fejlett világban egyre többet fogyasztunk, a világ fejletlenebb részét pedig az ökológiai szegénységi csapda fenyegeti: sok ember, alacsony jövedelmek, felélt erőforrások. Minden országcsoportnak speciális kihívásokkal kell megküzdenie, ha fenntarthatóbb akar lenni. Nálunk az ingázásra épülő életmód megváltoztatása, az autóhasználat visszafogása lenne fontos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában