Észak-amerikai a parlagfű természetes ellensége, az olajosbogár

A parlagfű-olajosbogarat először 1986-ban írták le Kanadában, de a faj Észak-Amerika déli részein őshonos. Az 1990-es években jelent meg a Távol-Keleten, majd 2013-ban már Európában is feltűnt ez a fél centiméter hosszú, sárgás, barnás színű, fekete csíkozású szárnyfedővel rendelkező, kerekded bogár. Észak-Olaszország egyes vidékein mára meghonosodott, az itt végzett kísérletek során a kutatók megállapították, hogy a bogarak a parlagfű lerágásával a kibocsátott pollen mennyiségét átlagosan 82 százalékkal csökkentik.

– A parlagfű a múlt évszázad elején kezdett elterjedni Európában. Feltételezhetően a kereskedelmi hajóforgalom élénkülésével jutott be kontinensünkre. Mivel Észak-Amerikában őshonos a növény, természetes ellenségeit is ott találjuk. Jelen esetben a parlagfű-olajosbogárról (Ophraella communa) van szó, amely elsősorban parlagfűvel táplálkozik, de más fészkesvirágzatú növényeket is fogyaszt.

Kutasi Csabától megtudtuk, 2020-ban Soroksáron találták meg a parlagfű-olajosbogár első hazai példányát, jelenleg a magyarországi állomány feltérképezése zajlik. Ez azt jelenti, hogy a terepmunkát végző kutatók mellett az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársai arra kérik a lakosságot, a rovarászokat, a gazdálkodókat és természetjárókat, hogy aki a bogárral találkozik, fotózza le és küldje el előfordulásának pontos adatait, vagyis az észlelés helyét és idejét.

– Nagyon fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk és feltérképezzük a parlagfű-olajosbogarat, hiszen senki sem szeretné, hogy egy újabb kártékony rovarral „gazdagodjunk”. Ez azt jelenti, meg kell tudnunk, hogyan alkalmazkodik abban az esetben, ha nem talál elegendő parlagfüvet. Vagyis szívesen táplálkozna-e számunkra értékes, termesz- tett kultúrnövényekkel is. Amikor ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kaptunk, utána érdemes elgondolkozni azon, segítsük-e a szaporodását, és ezzel a parlagfű-populáció gyérítését – magyarázta a szakember.

Az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok azt mutatják, hogy a fészkesvirágzatúakhoz tartozó fontos kultúrnövényünket, a napraforgót nem károsít- ja, egyéb gyomok – mint például a fekete üröm (Artemisia vulgaris) vagy a baracklevelű keserűfű (Persicaria maculosa) – viszont szerepelnek az étlapján.

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) már több ígéretes kísérletbe belekezdett, ezek alapján megállapítható, hogy a parlagfű-olajosbogár számára a napraforgó egyáltalán nem jelent megfelelő tápnövény-preferenciát, vagyis parlagfű hiányában sem fogyasztja és nem képes rajta hatékonyan szaporodni sem.

Kutasi Csaba megjegyezte még, a Bakonyban és környékén egyelőre nem találtak ilyen bogarat.