Tojásírás – önmagukon túlmutató jelentést hordoznak a minták

Már évek óta rendszeresen érkeznek tojásíró asszonyok Gyimesközéplokról, akik a hagyományos viaszos technika rejtelmeibe vezetik be az érdeklődőket. Az esemény különlegességét az adja, hogy személyesen találkozhatnak velük a falubeliek. Ilyenkor alkalom nyílik beszélgetni, kérdezni, tanulni egymástól.

A hagyományos minták nagy része szimbólum, önmagán túlmutató jelentést hordoz – mondta el lapunknak Buzás-Jáger Anikó, az alapítvány munkatársa. – Nem díszítések ezek, sőt, nagy részben ősibbek, mint a keresztény ünnepkör. A gyimesi asszonyok őrzik, használják ezeket, felmenőiktől örökítették át napjainkig. Egy része a tavaszhoz, a természet újjáéledéséhez kapcsolódik, utóbbiaknál találkozunk virágmotívumokkal vagy szerszámok ábrázolásával. A minták másik része pedig már a kereszténység utáni korból való. Viszont hoznak olyan mintákat is, melyek jelentéstartalma mára elmosódott.

A tojásírás kapcsán mindezeket a mintákat és természetesen a gyakorlati elkészítésüket tanították meg, ezért azt kérték a program résztvevőitől, hozzanak magukkal főtt tojást, amit aztán saját maguk készítettek el a gyimesközéploki asszonyok technikájával. A sima tojásra forró viasszal, írókával viszik fel a mintákat, majd utána piros színű festőlébe teszik, ez a piros alapszín Krisztus vérét, az élet színét jelképezi. Majd miután megfestődnek a tojások, az előzőleg felvitt viaszt letörölve láthatóvá válik a minta.

Az eseményen mintegy harminc fő vett részt, korosztálytól függetlenül vártuk az érdeklődőket, akik a húsvéti tojás elkészítésének hagyományos módja mellett sok érdekeset tanultak a tojásfestő gyimesi asszonyoktól – tette hozzá Buzás-Jáger Anikó.