Körkép

2019.10.27. 07:00

Közösségi média: hol húzódik a határ?

Amióta a mindennapok részévé vált a Facebook és az Instagram, örök a kérdés is: beleszólhat-e a munkáltató abba, hogy a munkavállaló mit posztol a közösségi oldalára? Nemcsak a munkaidején kívül, hanem munkaidejében is. Hol a határ a privát és az üzleti szféra között?

NA

A Facebook-profil sokat elárul a munkavállalóról

Forrás: Shutterstock

Talán néhányan emlékeznek rá: több mint fél évtizedes történet, hogy az osztrák köztelevízió tízpontos iránymutatást adott közre munkatársainak, hogyan használják a közösségi oldalakat

Olyan ajánlásokkal, mint hogy mellőzzék a privát fotók megjelenítését, ne írjanak negatív véleményt a tévé műsorairól. Persze, akkoriban léteztek hazánkban is úgynevezett Facebook-szabályzatok. Az úttörők között volt az Országos Mentőszolgálat. Azért, mert kénytelenek voltak szabályozni a munkatársak internetes tevékenységét, miután egyes mentődolgozók betegekről posztoltak fotókat.

Természetesen a nagyobb vállalatoknál is léteznek hasonló szabályok. Van olyan bank, ahol például nem tiltják a közösségi oldalakon történő megjelenést, de a dolgozóknak például figyelemmel kell lenniük a pénzintézet etikai kódexének rendelkezéseire. Talán érthető az is, hogy a bank munkatársainak tartózkodniuk kell minden olyan megnyilvánulástól, amely a vállalat hírnevét hátrányosan befolyásolhatja.

A Facebook-profil sokat elárul a munkavállalóról
Fotó: Shutterstock

A hírek szerint az egyik honi telekommunikációs cégnél nem korlátozzák a közösségi média elérését, de ők is használnak egy belső szabályzatot, amit a Facebook miatt tartottak fontosnak bevezetni. A lényeg: nem jellemző, hogy a közösségi oldalakon utánanéznének a cég HR-esei a leendő munkavállalók hátterének.

Nem árt, ha tisztában vannak vele azok, akik állandóan a „Face-en” lógnak, hogy a munkáltató „korlátozhatja a munkavállaló magatartását”; mindezt az új Munka törvénykönyve engedi meg, amely már nagyobb hangsúlyt szentel azon szabályoknak, amelyek a munkáltató és a munkavállaló általános magatartási követelményeit fogalmazzák meg egymással szemben.

Ugyanakkor az úgynevezett 29-es Adatvédelmi Munkacsoport, amely az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből áll, azt állapította meg korábban, hogy tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek.

A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!