Fura főnyeremények, jérce helyett kakasok – Tanulhatnak olvasóink tavalyi vitás eseteiből, a szakértői tanácsokból

Olvasóink leggyakoribb múlt évi fogyasztóvédelmi kérdéseinek tanulsága az, hogy fontos tudni: ha olyasmit vállal a vállalkozás, amit jogszabály nem ír elő, például visszavételt, cserét, a kötelező jótállásnál hosszabb garanciát, vagy netes rendelésnél kifizeti a visszaküldés árát, akkor feltételeket szabhat. S először mindig ahhoz érdemes fordulnia a fogyasztónak, akivel szerződéses viszonyba került, például ahhoz, akinél vásárolt, szolgáltatást vett igénybe. Addig, amíg ezt nem teszi meg, több fórumon nem tudnak foglalkozni ügyével, például ingyenes békéltetőtestületi eljárás keretében. Így járt homokbödögei olvasónk, aki a gázszolgáltatója számláját furcsállja. 

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (Fome) arra szintén felhívta a figyelmet, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény az úgynevezett feketelistás tényállások között tartja számon a nyereményekre vonatkozó jogszabálysértő magatartásokat. Ugyanis olyan hamis benyomást keltenek, hogy a fogyasztó már megnyert egy jutalmat, miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy érvényesítése meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez, költségek viseléséhez kötött. Az ajkai asszony, aki lapunkhoz fordult, hetente kapott levelet, amelyben azt olvashatta, hogy nyert, azonban ez nem így van, hiszen még ,,elengedhetetlen lépéseket kellett volna megtennie". 

Egy zirci férfi fura esti telefonokat kapott. A hölgy azt mondta neki, a bankjától hívja, de nem mutatkozott be és ahhoz ragaszkodott, úgy beszélhessen vele, más ne hallja. Csak azt árulta el: hosszú lesz. Már összeugrott a gyomra a férjnek és feleségének, ha ez a nő szólt bele a telefonba. Ismerőseik azzal ugratták őket, hogy a férfit a szeretője keresi ezzel az ürüggyel, de nekik nem tűntek viccesnek a hívások, inkább zaklatásnak érezték. A szakértők szerint nem lehet túlzott ilyenkor az az óvatosság, sajnos gyakori, hogy csalók igyekeznek hozzáférni a banknál tartott pénzekhez. Ha telefonálunk, nem tudhatjuk biztosan, ki van a vonal másik végén, s a legtöbbeknek a pénzügyi döntések előtt alaposabban, nyugodtabban érdemes átgondolniuk, jól járnak-e egy újabb szolgáltatással, a meglévő módosításával. Az a biztonságos, ha bemennek a bankjukba.

Balatonfőkajári olvasóink úgy vélték, tyúkokkal jártak rosszul, de gondjuk épp abból akadt, hogy tojójérce helyett kakasokat kaptak. Ilyenkor – legyen akár írásos, akár szóbeli az adásvételi szerződés – hibás teljesítéséről van szó. Így a kétéves kellékszavatosság alapján elsősorban cserét kérhet a vevő. Ha az nem lehetséges, akkor árleszállítást, végső esetben a vételár visszatérítését. Ám ehhez bizonyítania kell a vásárlás tényét, és bejelentést tehet az adó- vagy a fogyasztóvédelmi hatóságnál. 

Akárcsak annak a házaspárnak a tagjai, akik több mint tízezer forintért vettek diót, s csak otthon jöttek rá: húsz kiló héjat kaptak. Számlát nem. Mintát kérhettek volna fizetés előtt a dióból. Egyébként növényvásárlás esetén is élhet a fogyasztó kellékszavatossági igényével. Ha minőségi kifogása van, első lépésben kérheti a cserét, mivel a javítás ilyenkor nem életszerű megoldás. Ha az nem lehetséges, kérheti a vételár leszállítását, de egy virágnál ezzel sem menne sokra a vásárló. Így valószínűleg – akár bizalomvesztés okán – visszakérheti pénzét. A vételár levásárlásának lehetőségét nem említi a jogszabály, ezért azt a vevő nem köteles elfogadni, de ha megfelelő számára, megteheti. 

A Fome tájékoztatása alapján, ha nem találjuk meg a webáruház oldalán a működtetőjének adatait, a panaszkezeléskor igénybe vehető elérhetőségeket és az általános szerződési feltételeket, akkor fogalmunk sem lesz, kitől rendelünk, bármennyire is kecsegtető az ajánlat, szinte vakon dobunk ki pénzt a semmibe, alig reménykedhetünk kérésünk teljesítésében. Ha tényleg megkapjuk, amit szerettünk volna és kézhezvétel után szeretnénk elállni a vásárlástól, akkor a visszaküldés költsége minket terhel. Persze ezt a kiadást a vállalkozás átvállalhatja. Ha magyarul beszéltünk a telefonos rendeléskor, de szlovéniai cégközpontba kellene visszaküldenünk a meghibásodott hajszárítót, a magyarországi Európai Fogyasztói Központ segítségét kérhetjük.

Pétfürdői olvasónk televízióvásárlásának pedig az a tanulsága, hogy a reklámújságokban azt is meg kell nézni, egy-egy akció az áruházlánc minden egységére vonatkozik-e, s az áruhitelek esetében a reklámokban nem kötelező az összes fontos részletet ismertetni, de más módon kötelező tájékoztatni a vevőket azokról. Vásárláskor csak ennek alapos elolvasása, megértése után érdemes fizetni, kölcsönszerződést aláírni, amivel hosszabb időre kötelezzük el magunkat. 

Olvasóink más témákban is elküldhetik fogyasztóvédelmi kérdéseiket szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail-címre, a szakértői válaszok lapunkban jelennek meg.