Nem csak a mezőgazdaság értékeit védi az új rendszer

A rendszert már megtervezték, a szerződéseket aláírták, májustól már élesben vizsgázik a rendszer. Veszprém megyében szinte mindenki emlékszik a tavaly július 13-ai jégesőre. Diónyi jég hullott, nemcsak az útjába eső teljes szőlőtermést, barackot, veteményt tarolta le, de házak szigetelését, autók szélvédőjét verte be, összetörte a háztetőkön a cserepeket. Tésen sem volt ez másképp. Cseszneki Ferenc régi kovácsműhelyén az eternitfedés azóta is beázik, de a területén álló műemlék szélmalmok fa tetőzsindelye sem bírta ki az elemi csapást. – Nálunk a házon akkora lyukakat ütött, hogy kilátszott a szigetelés alá rakott dryvitháló – meséli. – Úgy gondoltam, hogy ha tenni lehet valamit ellene, én szívesen segítek.

Cseszneki Ferenc azt is elmondja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kereste meg a lehetőséggel, ő megmutatta a területét, amelyet a szakemberek alkalmasnak ítéltek a talajgenerátor elhelyezésére. Azt még nem tudja, hogy automata, vagy kézi üzemeltetésű gépet kap-e, de ha kézit, akkor üzemelteti is majd.Országszerte 986 talajgenerátort működtetnek majd megbízási szerződéssel gazdálkodók vagy civilek, attól függően, hol ki vállalta el a feladatot. A jégeső-elhárítás elve, hogy generátorokkal ezüstjodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlik a felhőkbe és ott csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban. Ennek nyomán pedig jelentősen csökken a méretük, vagy akár teljesen el is olvadnak.

Ilyen jégkármérséklő rendszert működtet a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) három megyében, de használnak ilyen rendszert Horvátországban, Francia-országban és Spanyolországban is.- A rendszer kiépítésére a Vidékfejlesztési Programban különítettek el 1,8 milliárd forintot, a megvalósítására kiírt pályázatot elnyerte a NAK. Az országot négy régióra bontottuk, a talajgenerátorokat egy képzeletbeli tízszer tíz kilométeres rácsháló rácspontjaihoz illesztve telepítjük – mondja Sövényházi Balázs, a NAK Veszprém megyei elnöke. 764 kézi és 222 automata generátort telepítenek, a kézi vezérlésűek működtetéséhez a kezelők rövid oktatást kapnak. A rendszer fenntartása évi 1,5 milliárd forintba kerül majd. – Előzetes számítások szerint minden esztendőben az éves kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, mintegy 50 milliárd forint értéket tudunk megóvni csak a mezőgazdaságban. De a rendszer előnyeit nemcsak a gazdálkodók élvezik majd, hanem mindenki, hiszen senki sem örül annak, ha a tulajdonában jégkár keletkezik – tette hozzá az elnök.A rendszer működtetéséért külön fizetni nem kell, mert azt a kárenyhítési alapba fizetett összegből finanszírozzák majd. A kiépítés pályázatból nem támogatható részét, mintegy 200 millió forintot a kamarai tagdíjakból fedezik. A kárenyhítési rendszerbe futó bejelentésekből tavaly és idén a jégkár volt a legnagyobb, az összes terület harmadát érintette. A tervek szerint az unióban egyedülálló jégkármérséklő rendszer májustól már üzemelni fog.