Vályogházat ötmillióért? Még jól is járhat vele!

A legolcsóbban a keleti megyékben juthatunk vályogházhoz, egy 90 négyzetméteres ingatlant, akár ötmillió forintért is meg lehet kapni, megfelelő szigeteléssel pedig növelhető az ingatlan értéke – derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.

Bár a régi időkben a vályog elterjedtsége megkérdőjelezhetetlen volt, mára már sokkal vegyesebb a megítélése, hiszen víztűrő képessége nem a legjobb, az építkezéskor hosszú kiszáradási idővel kell számolni, majd pedig zsugorodási repedések jelentkezhetnek, és igen nehezen szabványosítható. Mindezek ellenére pozitív tulajdonságai elvitathatatlanok, így például az, hogy képes gyorsan reagálni a páratartalom megváltozására, környezetbarát, többször is felhasználható és kiváló hőszigetelő.

A vályogház-kínálat nagy része a keleti és a középső országrészekre koncentrálódik, leginkább a kisebb falvakban, tanyákon találkozhatunk ilyen épületekkel, jóllehet a nagyvárosok peremén is gyakran előfordulnak. „Újabban a fővárosi agglomerációban, valamint a Balaton és a Velencei tó környékén is növekszik a népszerűsége, főleg a téglához képest alacsonyabb ára és hőtartó tulajdonságai miatt” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. A szakértő ugyanakkor utalt a kimutatásukra, amelyből egyértelemű, hogy a fent említett környékeken a leg-drágábbak a vályogépületek.

Területi elhelyezkedés függvényében az ingatlanok ára igencsak nagy eltérést mutat. Egy 90 négyzetméteres két-három szobás vályog otthon Budapesten például átlagosan 31 millió forint, ezzel ellentétben Vas és Nógrád megyében már ötmillió forintért hozzá lehet jutni egy hasonló kvalitásokkal bíró házhoz. A viszonylag drága vályogházak többsége – a fővárosi és a balatoni körzeten kívül – Szolnokon, Kecskemét környékén és Debrecen közelében található.

A vályogházak jellemzően alapozás nélküli épületek, ezért a talaj felől felvett nedvesség a fő ellenségük. Ez ellen úgy védekeznek, hogy az épület alá úgynevezett XPS táblákat csúsztatnak be, amik tökéletesen víztaszítóak. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint a monolit vasbeton födém, de ezen is lehet javítani, egy párafékező réteget kell leteríteni, és arra 15-20 centiméter vastagságban – lehetőleg eltolt illesztésekkel – két rétegben üveggyapot tekercseket vagy táblákat kell elhelyezni.

Vályogházak hőszigetelésére jellemzően kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelést ajánlanak, azok páraáteresztő képessége miatt, azaz ne rontsa el a vályogfal-szerkezet páraszabályozó képességét. „A vályogfal sokkal több nedvességet tud felvenni, majd visszaadni a környezetnek, mint bármely más falszerkezet, ezáltal gondoskodik a szobák optimális relatív páratartalmáról, és ezt a képességet a szálas hőszigeteléssel megőrzi” – hívta fel a figyelmet Brassnyó László, a Knauf Insulation alkalmazástechnikusa. A szakértő hozzáfűzte: ha kőzetgyapot, akkor rendszerint kontakt (ragasztott és dűbelezett) rendszer készül, ha átszellőztetett homlokzat, akkor a házra egy külső keret készül, amit kasírozott üveggyapottal töltenek ki, úgy, hogy mögötte légrést is kialakítanak a kellő légmozgás érdekében, majd a szigetelőanyagra kerül egy párazáró réteg, fölé pedig egy burkolat, erre például a fagyapot ideális választás. Mindkét rendszer lényege, hogy ne legyen olyan komponense, ami a páraáteresztő képességét megszűntetné (például akril tartalmú vakolat, nem páraáteresztő ragasztó).

A szakértő szerint a polisztirol hőszigetelő anyagok nem páraáteresztőek, ezért nem ajánlott velük vályogházakat szigetelni.

TÉGLA VAGY VÁLYOG?

Országos viszonylatban a vályogházak átlagára 127 ezer forint négyzetméterenként, ami 40 százalékkal alacsonyabb a téglából épült házak áránál. Ez a különbség látható módon megjelenik a különböző ingatlantípusok esetén is, így például míg egy újszerű tégla ingatlant négyzetméterenként 304 ezer forintért vehetünk meg, addig ugyanez vályogból négyzetméterenként 169 ezer forint.