Két Veszprém megyei szakasz is szerepel az ország húsz legveszélyesebb útjának listáján

A Vezess elsőként közölte a problémás útszakaszok élmezőnyét.

A Bakony dombjain áthaladva köti össze Veszprémet és Győrt az a 82-es út, amely a táj szépségei ellenére a legkevésbé sem ajánlható kirándulásra. Ugyanis rendkívül balesetveszélyes, az egyik szakasza konkrétan

az ország összes baleseti gócpontját rangsoroló lista legelső helyezettje.

Gigantikus kutató-elemző munkát végzett a Magyar Közút Zrt. (MK) a közelmúltban, a 2017 eleje és a 2019 vége közötti baleseti statisztikák alapján feltárta és sorba rakta Magyarország 30 ezer kilométernyi közúthálózatának leginkább problémás szakaszait. A szervezet összesen 168 darab ún. baleseti góchelyet rakott sorba.

„Rendszeres forgalombiztonsági vizsgálatok alapján társaságunk a kezelésünkben lévő közúthálózaton azonosítja a magas baleseti kockázatú rövid útszakaszokat, azaz baleseti góchelyeket. Feltárjuk a kialakult helyzet okát és meghatározzuk, hogy milyen beavatkozással csökkenthető az adott helyszín baleseti kockázata.”

Az MK magyarázata szerint az ún. baleseti góchelyek olyan útszakaszok, ahol a balesetek száma szerint „valamilyen probléma van a közút geometriai kialakításával, az érvényben levő forgalomszabályozással (közúti jelzésekkel), vagy az út környezetével”.

Mellékúttól az M7-ig sokszínű a lista

Az alábbi táblázatok jobboldali hasábjában az adott úton történt halálos, súlyos és könnyű balesetek száma, valamint a „súlyozott balesetszám” összesített adata szerepel.

Utóbbi némi magyarázatra szorul. Minden egyes személysérüléses baleset rendelkezik egy ún. súlyszámmal, amely a sérülés mértékétől függ. Egy könnyű sérülésekkel járó balesetnél ez a szám alacsonyabb, míg a halálosnál magasabb. Ezt az adatot a végén összeadták a balesetek együttes számával – így alakította ki a Magyar Közút Zrt. a sorrendet.

A feketelistát a 82-es út egyik szakasza vezeti, majd egy különösen sok súlyos balesetet eredményező, külterületi út következik Komárom megyéből, a harmadik pedig meglepő módon az M7-es egyik része. Nézzük meg a 20 legrizikósabb szakaszt!

Az útkezelő értékelése szerint a 168 helyből külterületen jellemzően csomópont és éles kanyarok okozzák a legtöbb bajt, míg településeken belül a különféle útkereszteződések.

Mi történik ezekkel a baleseti gócpontokkal?

A Magyar Közút felmérése háromévnyi problémákat tárt fel, majd elemezte őket, ami után 2020-ban természetesen megkezdték a helyek biztonságosabbá tételét.

„A legveszélyesebb góchelyeken már megtörténtek a beavatkozások, illetve a nagyobb volumenű átépítésekhez szükséges tervezési munkákat is előkészítettük” – nyilatkozták a Vezessnek.

Konkrétan 11 helyszínen kezdték el a csomópontok jelzőlámpás forgalomirányításának kiépítését, vagy a meglévő forgalomszabályozás fejlesztését. 16 helyszínen végeztek kisebb beavatkozásokat (burkolatprizmák telepítése, burkolat érdesítése, sebességmérők telepítése, figyelmeztető villogók alkalmazása stb.). Valamint 25 helyszínen megerősítették a jelzésrendszert, például figyelemfelhívó táblázással, valamint burkolati jelek felfestésével.

Nemcsak a balesetek szerint lehet rangsorolni az utakat, de az útminőségük szerint is. Sokan érzik úgy, hogy feléjük rengeteg a kátyú az utakon. Biztosan így is van, de egyese helyeken így is több volt az idei, mint máshol. A legproblémásabb utak ezen a télen a Pécs melletti 56308-as, a sajóecsegi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2618-as, az abonyi (Bács-Kiskun megye) 46315-ös, valamint a Tarcalt Nyíregyházával összekötő 38-as voltak, ezeken használták fel a legtöbb aszfaltot. Ha kíváncsi vagy, hol dolgoztak a legtöbbet, hogy helyrehozzák az utakat, a Vezess alábbi cikkben megtalálod a választ: