A Városlőd környéki svábok kitelepítésére emlékeztek

A közelmúltban, az eseményen a visszaemlékezésekből kiderült, 1948. január 15-én délután negyed ötkor a Városlőd-Kislőd vasútállomásról elindult egy szerelvény 1503 marhavagonokba zsúfolt emberekkel, Budapest irányába. Mindenki 100 kilogrammos csomagot vihetett magával, minden egyéb otthonukban maradt. Németország szovjet megszállási övezetébe, Pirna város állomására szállították őket.

A múltbéli történtekre, a Városlődi Szent Mihály templomban, Vajda Gábor lengyeltóti plébános által celebrált német nyelvű szentmisével emlékeztek. A rendezvény a templom előtti Kitelepítési emlékműnél mécsesgyújtással kísért versekkel, énekekkel folytatódott. A Városlőd-Kislőd vasútállomáson elhelyezett emléktábláknál a település képviselői a városlődi Heimatklang kórus műsora alatt elhelyezték az emlékezés koszorúit. Oszvald József, a Városlődi Német Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében a miértekre próbált választ találni. Milyen okok összessége vezethetett a végső, tragikus döntéshez, az ott élő németek vagyon- és jogfosztásához és végül elűzetésükhöz.

Egy közös imádság után, a városlődi kultúrházban folytatódott az emlékműsor. Horváth Józsefné által szervezett kiállításon, a 70 évvel ezelőtti tárgyakkal és képekkel állítottak emléket a kitelepítés tragikus eseményének. Csekényi István polgármester köszöntötte az emlékezőket. Narancsik Imre történelemtanár a kitelepítésről, kevésbé ismert adatokat és tényeket osztott meg hallgatósággal, míg Oszvald József a települést érintő 1946-48 közötti történésekről beszélt.

A rendezvényt a városlődi diákok előadása, magyar nyelven a „Szedjétek a batyutokat és menjetek!” címet viselő dokumentumjátéka zárta. Az eseményen közreműködött még a Városlődi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és tagintézménye, a Kislődi Rőthy Mihály Német Nemzetiségi Iskola diákjai, felkészítő pedagógusaikkal (Pfeiferné Takács Hajnalka, Kungl Henriett és Ádámné Grimmeier Tímea).