A kulák áldozatokra emlékeztek Várpalotán

– Európa egén a 20. században két nagy sötét folt volt: a nácizmus és a kommunizmus. Míg az elsőről mindenkinek rögtön eszébe jutnak az elkövetett szörnyűségek, addig a másiknál ez nem olyan egyértelmű. Ezért is állítunk emlékművet, hogy a feledést megállítsuk. Korábbi emlékművünk az enyészeté lett. Így mint a felsőváros képviselője, kötelességemnek éreztem, hogy pótoljuk azt – mondta el a megemlékezők előtt Antal László.

Campanari-Talabér Márta polgármester beszédében hozzátette, a kulák kifejezést a jobb módú parasztokra találták ki. A Szovjetunióban elindították őket Szibéria felé, s addig hajtották őket, amíg közülük szinte majdnem mindenki el nem pusztult. Magyarországon robotra hajtották őket a téeszekbe, hortobágyi munkatáborba integrálták őket, sokakat Várpalotáról is. Volt, akinek a kezét odazárták az ajtóhoz, hogy mondjon le a vagyonáról – idézte fel a korabeli eseményeket a városvezető, ki­emelve, hogy Várpalotán a sokak által most is parasztnegyednek hívott városrészben állították hazánk első kulákemlékművét még 2008-ban.

– Több száz palotait minősítettek kuláknak, akiket deportáltak, sokakat rendszeresen zaklattak és kínoztak – emlékeztetett Campa­nari-Talabér Márta, aki egyben megköszönte a városrész önkormányzati képviselőjének, Antal Lászlónak a kulák áldozatokhoz fűződő megemlékezések rendszeres megszervezését, valamint az új emlékmű megvalósításában közreműködőknek, köztük Kurta Károlynak, Hári Sándornak és Bús Lajos asztalosmesternek.

A folytatásban Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hivatalának tudományos kutatója adott történelmi áttekintést a korszakról, majd a három helyi történelmi egyház képviselői megáldották az új emlékművet, ezután megemlékezők mécseseket és koszorúkat helyeztek el annak talapzatánál.