Boldoggá avatás előtt Bódi Mária Magdolna vértanú

„Uram, Királyom! Végy magadhoz!” – ezek voltak a visszaemlékezések szerint Bódi Mária Magdolna keresztény vértanú, szűz utolsó szavai, amikor egy erőszakoskodó szovjet katona hátulról lelőtte 1945-ben az alig 24 éves lányt. Szentté avatását Mindszenty József akkori veszprémi püspök kezdeményezte 1945-ben, majd 1990-ben Szendi József püspök által indított perújrafelvétellel vette ismét kezdetét az eljárás.

A csütörtöki eseményen Márfi Gyula arról beszélt, hogy a tiszteletre méltó címet hivatalosan nem használhatják, mert még nincs abban a stádiumban a boldoggá avatás. A nyugalmazott érsek mesélt Bódi Mária Magdolna életéről is.

– Különleges isteni kegyelemnek tulajdonítom, hogy mélyen és normálisan vallásos lány lett, aki szorgalmasan tanult, miközben gyári munkás volt – hangsúlyozta.

Turi Török Tibor szobrászművész az ünnepélyes alkalmon elmondta: egyrészt nagy megtiszteltetés számára, hogy ezt a feladatot megkapta, másrészt „pozitív személyiségeket megformázni nagy öröm”, és nagy kedvvel alkotta meg a szobrot, amely „engedte magát megformázni”.

Márfi Gyula azt is kiemelte, hogy tavasztól őszig nyitva áll az érseki palota a látogatók előtt, így sokan láthatják majd az alkotást. Érdekes egybeesés, hogy éppen Mindszenty József bíboros szobrával van szinkronban, majdnem egy helyen. Megtudtuk azt is, hogy két esztendeje a veszprémi egyházmegyei küldöttség vezetőjeként Márfi Gyula a vatikáni Szentté Avatási Kongregációban átadta Angelo Amato bíboros, prefektus hivatalának azt a több ezer oldalas dokumentumot, amely a Bódi Mária Magdolna hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomásokat részletesen tartalmazta.

A kongregáció határozhat először a vértanú boldoggá avatásáról, majd később akár a szentté avatásáról is. A végső döntést a pápa mondja ki.