Előadás Füreden: Háborúk robbannak ki a vízért?

Kugler Gyula elmondta, napjainkban a világon, átlagosan, egy emberre számítva 167 liter ivóvíz fogy el, a Bakonykarsztnál ez a mennyiség 90 liter, és évente itthon, egy ember 120 liter palackozott vizet fogyaszt el. A vezérigazgató a palackba zárt vizek kapcsán fotóval is illusztrálta, hogy ezzel mekkora környezetszennyezést okoz az emberiség egyebek mellett a hazai vizekben, illetve a tengereken, óceánokban, ahol már műanyag szigetek úsznak a vízen. Elhangzott, a csapi víz egészséges, olcsóbb is, de sokan főként a hőmérséklete miatt választják a palackokba zárt vizeket.

A cégvezető aláhúzta, legnagyobb vízigénye a mezőgazdaságnak van, például egy kilogramm marhahús előállításához 16 ezer liter, ugyanennyi csirkehúshoz pedig 4000 liter vízre van szükség. A jövőben a Föld lakosságának gondot okoz a vízhez való hozzáférés, a teljes készlet 1400 millió köbkilométer, ami 700 millió Balaton vízkészletével egyezik meg, és az említett mennyiségnek mintegy 98 százaléka sós tengervíz. A többi sarki jég, illetve elpárolog, nem egyenletes eloszlású, elszivárog, nem beszélve a globális felmelegedésről, a Föld túlnépesedéséről. Így végül csak kevés víz marad, naponta mindössze 12 ezer köbkilométer, ami egy emberre nézve átlagosan 1700 köbméter. Ezért alapvető a visszafogott, takarékos felhasználás, a vízgazdálkodás, és nem véletlen szólnak a hírek háborúkról az ivóvízért, ami kincset ér, értéke vetekszik az olajéval.

Napjainkban a Föld több országában, illetve gyakran európai országokban, városokban sincs elegendő, és egészséges ivóvíz, és az előrejelzések szerint hazánkban 2100-ban, a Tiszántúlon lehet vízhiány.

–Óriási felelőssége van az embernek, a társadalomnak abban, hogy mi lesz az ivóvízzel, lesz-e elegendő belőle, aminek minden cseppje aranyat ér, fogalmazott Kugler Gyula, majd hozzátette, a vízkészletet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.