Trianonra emlékeztek a pápai hívek

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján a Szent Benedek-plébánián megemlékezést, közös imát tartottak csütörtökön. A 16.32-kor kezdődő, 100 másodperces harangszót és a Himnuszt követően Szijártó László esperes-plébános, a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatója köszöntötte az udvaron egybegyűlteket.

Mint mondta, a nemzeti összetartozás napját tekinthetjük a gyász, s ugyanakkor a remény napjának is. Hisz őseink, akiknek át kellett élnie száz éve e nagy tragédiát, minden megaláztatás, megpróbáltatás ellenére, nem adták fel a reményt, és ha romokból is, de újjáépítették nemzetünket, határon innen és határainkon túl is.

Schrei Balázs kántor, tanár történelmi visszatekintő, lelkesítő gondolatai után Áldozó Tamás polgármester mondott beszédet.

– A száz évvel ezelőtti Trianon minden magyar számára ugyanazt jelentette: elfogadhatatlan traumát, tragédiát, a személyes életben is nehezen feldolgozható eseményt. Ma sokak számára a határon túlrekedt magyarok, nemzettestvéreink, nem léteznek. Vannak, akik egy Székelyföldön élő magyar emberre románként gondolnak, felvidékire szlovákként, kárpátaljaira ukránként, vajdaságiakra pedig szerbként. Nekik segítségre és támogatásra van szükségük, hogy ezen a képtelen helyzeten változtatni tudjanak. Ezt nem meríthetjük másból, mint meggyőződésből, elköteleződésből. Szent István a királyságát, minden magyarok országát ajánlotta fel Szűz Mária oltalmába. Szűz Mária országa nem ismeri Trianont, az országcsonkítást. Szűz Mária országában van minden magyar, mindenki, aki magyarul gondolkodik. Minden magyar felelős minden magyarért, vigyázzunk erre az országra – hangsúlyozta Áldozó Tamás polgármester.

Szijártó László esperes-plébános hozzáfűzte, a Boldogságos Szűzanya hű maradt Szent István felajánlásához. Nekünk is hűnek kell lennünk hitünkhöz, hazánkhoz, magyarságunkhoz, így bízhatunk abban, hogy sokáig itt lehetünk keresztény magyarként a Kárpát-medence szívében. Lapunknak elmondta, hazafias kötelességként szervezték meg az eseményt, melyen elhangzott a Boldogasszony anyánk egyházi népének, ami a 19. századig a katolikusság néphimnusza volt. Szavalattal közreműködött Kincses László és Völfinger Géza.