Fejlesztések a Balatonnál: összhang helyiek és vendégek között

Gedei Gábor, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Irányító Hatóság kommunikációs osztályvezetője köszöntőjéből kiderült, hogy csak a GINOP keretében 3200 milliárd forint állt rendelkezésre a 2014-2020 közötti fejlesztéseknél, és az európai uniós forrásokhoz nagyon jelentős kiegészítést tett a magyar állam.

Ágostházy Szabolcs államtitkár kifejtette, a balatoni megyék fejlesztéseihez mintegy 500 milliárd forint érkezett 2014 óta. A Balatonnál, az ország kiemelkedő turisztikai régiójában, ahol a nyári szezonban a hazai belföldi turizmus negyven százaléka realizálódik, nem csak az idegenforgalmi fejlesztéseket érdemes számba venni. A térségben ugyanis az állandó lakosok mellett jelennek meg a turisták. Így olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, melyek a helyben élők és a vendégek együtt élését, közös érdekét szolgálja, segíti. Cél, hogy mindenki jól járjon az idegenforgalmi lehetőségekkel. Mindezért sokat tesz a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) is, mely a kormány kiemelkedő partnere.

Az államtitkár rámutatott, a régióban a gazdaságfejlesztés mellett a jövőben is kiemelten kezelik az infrastruktúra-fejlesztéseket, ahogy tették korábban is. Példaként említette az északi part vasúthálózatának villamosítását. A Balaton-régió Veszprémmel, valamint Somogy és Zala megyével együtt az ország fontos kulturális és turisztikai központja. Az államtitkár szólt arról, hogy az előző időszakhoz képest nemcsak az uniós, hanem a nemzeti források is jelentősen bővülnek. Míg 2010 környékén csak az tudott fejleszteni, akinek volt uniós támogatási szerződése, ma már a hazai költségvetés az uniós források másfélszeresével tudja támogatni a magyarországi fejlesztéseket.

A turisztikai fejlesztéseket illetően nagy jövő áll a Balaton előtt, melynek egyik központja Balatonfüred, ahová továbbra is jelentős forrás érkezik. A térségbe a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program is jelentős fejlődést hoz. Az államtitkár méltatta Bóka István BFT-elnök munkáját, aki folyamatosan „tűzben tartja” a régió fejlesztési igényeit.

A jövőt érintő támogatásokról elhangzott, hogy a GINOP Plusz keretében 330 milliárd forintot szánnak országosan turisztikai fejlesztésekre, melyből 150 milliárdot gyógyfürdő- és gyógyhelyfejlesztésre. Folytatják a nemzeti kastély- és várprogramot, hiszen az ország ékszerdobozainak számító épületek felújítása kiemelten fontos a kulturális örökség és a magyar történelem megőrzése miatt. Ezeken felül támogatják a hátizsákos turistákat érintő idegenforgalmi fejlesztéseket és a helyi turisztikai beruházásokat is, az ezekről szóló döntést pedig a megyéknek adták át, akik jól ismerik a helyi igényeket. – Pozitívan tekintek Balatonfüred, a Balaton és az egész nemzet jövőjére. A kormány fő fejlesztési célja, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljünk – utalt a jövőre Ágostházy Szabolcs, majd szólt arról, hogy Magyarország az EU négy országának egyike, ahol a gazdasági teljesítmény meghaladta a pandémia előtti szintet.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere, BFT-elnök elmondta, 2016-ban megjelent a Balaton fejlesztési programjáról szóló kormányhatározat, mely több mint 300 milliárd forint hazai és uniós forrást adott a Balaton-régió beruházásaihoz. Így a régió egy lakost tekintve messze az országos átlag felett teljesített. Az uniós mellett nagyon jelentős hazai források is érkeztek a Balatonhoz, ahol a fejlesztések minden területet érintettek. A polgármester szólt az egyéb balatoni támogatásokról is, ilyen például a Kisfaludy, illetve a megyei turizmusfejlesztési program. – Mindezt tekintve Balatonfüred messze a nyertesek közé került – fogalmazott.

Megjegyezte, ezek a fejlesztések a város és a régió számára egyaránt nagyon jelentősek, kitörési pontot jelentenek. Bóka István az aktív turizmus apropóján kiemelte, hogy a vitorlás- és a kajak-kenu szövetséggel együtt nagyon jelentős fejlesztést valósítanak meg Balatonfüreden. A kétmilliárd forint értékű, kikötőt érintő beruházás már folyamatban van a kemping területén, mely óriási bázist jelen az említett vízi sportoknak, és a város mindenkorra a balatoni vitorlázás meghatározó települése lesz.

Aláhúzta a balatoni kerékpárút, illetve füredi szakaszának megújítását, a tihanyi műút, valamint a Germering utca rendbetételét, a három balatoni megyét, illetve a Balaton-felvidéket magában foglaló 1,2 milliárdos, kerékpáros turizmust érintő beruházást.

Támogatást élveznek a nemzeti parkok, így újult meg a Lóczy-látogatóközpont a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. A gyógyüdülőhely-fejlesztésnél aláhúzta a Zákonyi utcai mélygarázs fölött létrehozott galériákat, vendéglátóhelyeket, sétányt, zöld területet, a téli szabadtéri jégpályát. Szólt azokról a pályázatokról is, melyek a világörökség-várományosi helyszíneket érintik, ezekre több településsel együtt pályáznak. Ebből újítják fel a szívkórház melletti Esterházy-kastélyt látogatóközponttal együtt. A polgármester a pályázatoknál méltatta kollégái, illetve az intézményekben dolgozók munkáját. Úgy mondta, egyre nehezebb egy pályázatot megvalósítani, főleg az építőipari áremelkedés miatt. Rámutatott, hogy a GINOP Plusz nagy ívű fejlesztési lehetőségeket tartalmaz, melyben jóval több forrás van, mint az elmúlt hét évben. Balatonfürednek megvannak azok a turisztikai kiegészítő attrakciói, amelyek fejlesztésében előre tud lépni majd az új időszakban, ilyen a pincegazdaság területe, az akvapark környéke. A város, a part települései abban érdekeltek, hogy a források érintsék az önkormányzati tulajdonú kastélyokat, várakat, villákat.

– Optimista vagyok a jövőt illetően. Az elmúlt hét év a Balaton-régió, a turizmus és Balatonfüred gazdaságát tekintve az állami fejlesztéspolitika nyertese, mert soha ennyi forrás nem érkezett – hangsúlyozta Bóka István.