A holokauszt pápai áldozataira emlékeztek

A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint kollaboránsai hajtottak végre. A holokauszt egy fokozatosan kiteljesedő folyamat volt, amely 1933 és 1945 között zajlott le Európa-szerte. Az áldozatok emlékére szervezett megemlékezésen Bognár Sára szavalatát követően a megjelenteket Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntötte, aki Jonathan Sacks, a 2020-ban elhunyt brit birodalmi főrabbi gondolatát tolmácsolta a hallgatósághoz.

- „Embernek lenni azt jelenti, hogy feltesszük a kérdést: Miért? Mert kérdezni kell, kíváncsinak kell lenni, anélkül nincs válasz, nincs tanulás. Márpedig a zsidóság egyik megmentője, túlélésének záloga évezredeken keresztül a tanulás volt, és remélem, hogy ma is az. Nem vagyunk egyformák – ez azt is jelenti, hogy tanulhatunk a másiktól, a másik nézőpont, egy eltérő vélemény. Ezek ütköztetése, az érdemi vita, az érvelés mind azt segíti, hogy jobban megismerjük a témát, a mélyére ássunk, választ kapjunk a kérdéseinkre. Mert a miérteknek helye és ideje van. Ahogy a holokausztra is keressük a választ – közel 80 éve. Miért? Válasz sokféle volt, van és lesz. Ettől azonban a veszteség nem lesz kevesebb, a fájdalom nem múlik el, az emlékek megmaradnak, a családtagok hiányoznak. Amit tenni tudunk az az, hogy tanulunk és tanítunk, hogy itt vagyunk és beszélünk róla.

Áldozó Tamás polgármester emlékbeszédében azt mondta, kötelességünk emlékezni arra a remek közösségre, mely a várost erősítette, gazdagította. Számon kell tartanunk őket és olyan világot kell építenünk, amelyben ez a borzalmas népirtás soha többé nem történhet meg. Kurucz Ákos rabbi arról a folyamatról beszélt, ahogy a zsidókat fokozatosan kirekesztették a társadalomból.

- A társadalom egyre több szegmensében már nem volt helyük, a 40-es évek elején már kizárták őket a kamarákból, az iskolákból, később már nem volt szabad villamoson, vonaton utazniuk, biciklit és rádiót birtokolniuk. Az antiszemitizmus első stádiumában aztán eljutottunk oda, amikor a többségi társadalom nem engedte, hogy a zsidók zsidókként éljenek közöttük, a második stádiumnál már nem engedték, hogy közöttük éljenek, gettóba kellett vonulniuk, 1944 júliusában pedig már nem engedték, hogy éljenek, elszállították őket. Nekünk két feladatunk van: az egyik az emlékezés, a másik pedig az, hogy úgy neveljük a gyerekeinket, hogy semmilyen megkülönböztetést ne fogadjanak el érvényesnek.

A beszédeket követően Bíró Eszter énekesnő és Teszter Nelli zongoraművész koncertje következett, az ünnepi program végén a jelenlevők elhelyezték az emlékezés köveit a Tóra-olvasó emelvényen, a bimán. A megemlékezésen Kovács Zoltán országgyűlési képviselő is részt vett.