Áder János: Ördögi körben vagyunk

A Pannon Egyetem küldetése, hogy a fenntarthatósághoz kötődő, több tudományterületet felölelő, nemzetközileg jegyzett képzési, kutatás-fejlesztési tevékenységei által aktív részese legyen az élhető jövő formálásának. Novemberben számos programmal vár a Green Up program. A nyitónapon, október 31-én érkezett az egyetemre Áder János volt köztársasági elnök, az Európai Parlament egykori Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága alelnöke, aki Fenntartható fejlődés – Hol tartunk, mit tehetünk címmel tartott előadást. Bemutatta a világban zajló folyamatokat, amelyek lassan, de biztosan felemésztik bolygónk tartalékait. Meg tudjuk-e őrizni a földgolyót olyannak, amilyennek megismertük?

Benkő Péter

Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

Az elnök először az energiatermelés kérdését vizsgálta. A fosszilis energiafogyasztás alternatív megoldásai üzembe állításának nehézségeiről szólt, majd az éghajlat-változásról. Szerinte a megcélzott másfél fokos globális hőmérséklet-emelkedés nem reális. – Bármennyi klímakonferenciát rendezzenek, még mindig a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséről beszélünk. Ha minden ország betartaná a 2015-ös párizsi megállapodásban lefektetetteket, akkor is messze lennénk a másfél foktól, inkább a háromhoz közelítenénk. A G20-országok képviselőinek kellene összegyűlni, ők felelősek a kibocsátás nyolcvan százalékáért, enélkül a célt nem érjük el – mondta.

Aggasztó problémának nevezte a népességgyarapodást, hangsúlyozva, bolygónk lakossága átlépte a nyolcmilliárd főt, ez demográfiai robbanás. Száz év alatt megnégyszereződött a népesség, a következő harminc évben újabb kétmilliárddal leszünk többen, hívta fel a figyelmet. Mindez növekvő urbanizációval jár, az emberek gigapoliszokban laknak.

– Hamarosan a lakosság hetvenöt százaléka városlakó lesz, ez növekvő víz- és energiafogyasztást, nyersanyag-felhasználást kíván. Tovább nő a klímalábnyom, az üvegházhatású gázkibocsátás és óriási a szennyezés, miközben készleteink zsugorodnak, egyre többet használunk mindenből az egyre nagyobb profitért – emelte ki.

Áder János szólt a műanyagok környezetre gyakorolt hatásáról, rámutatva, egyetlen PET-palack ötszáz év alatt bomlik le, ami riasztó, ha azt nézzük, másodpercenként húszezer palack italt adnak el világszerte. Gondot okoz a környezeti kultúra hiánya, mondta, majd vetített képpel illusztrálta, hogy néznek ki ma azok a folyók, amelyek száz éve az élet forrásai voltak. A rengeteg műanyag az óceánokba jut, s ma már egy India-méretű területet foglal el. Lebomlik, bekerül az állatok szervezetébe, amelyeket fogyasztunk. Ártunk a környezetnek, az élővilágnak, saját magunknak – hangoztatta.

Ördögi körben vagyunk. Növekszik a népesség, a fogyasztás, növeljük a termőterületet, irtjuk az erdőket, de a földművelés korszerűtlen, a termelésbe vont területek degenerálódnak, újakat keresünk megint, így évente egy 'olasz csizma' méretű természetes terület tűnik el

– fogalmazott Áder János.

Keveset beszélünk a a textiliparról, a globális kibocsátás fontos forrásáról, holott a vízszennyezés húsz, a szén-dioxid-kibocsátás tíz százalékáért felel. Miért nem esik szó erről és a műszálas anyagokról, miközben a mikroműanyag harmincöt százaléka ezek mosásával kerül a vizekbe? – tette fel a kérdést, viszont pozitívként értékelte a PET-palackok, alumíniumdobozok és üvegek visszaváltásának januári bevezetését.

Áder János a Pannon Egyetemen

Fotók: Fülöp Ildikó/Napló

Beszélt a fenntarthatósági expókról, melyeken hazai vállalkozások mutatják be újrahasznosító megoldásaikat. – Egy cég műanyagokat lebontó baktériumkoktélt fejlesztett ki, máshol a műanyagot természetes anyagokkal váltják ki, s akad, ahol lebomló „bioműanyagot” használnak. Nagy fantáziát látok abban a technológiában, mely két nap alatt biogázt és komposztot állít elő, és a házi robotban, mely ételhulladékot komposztál szaghatás nélkül – mondta el az előadó. Kis lépések az óriási problémákkal szemben, de hasznosak.