Hatvanhat éve végezték ki Brusznyai Árpád veszprémi mártír tanárt

Imre Frigyesné, a Brusznyai Alapítvány elnöke emlékező beszédét azzal kezdte, Brusznyai Árpád 100 éve született, 66 éve a Kisfogház udvarán bitófán végezte. Élt harmincnégy évet. Ifjú feleség és kicsi lány maradt utána. És néma csend.

– A mai fiatalok, de talán a középkorúak számára is legendának tűnhet Brusznyai Árpád oly sokszor felidézett sorsa békés, konszolidált közelmúltunkban és jelenünkben – fogalmazott Imre Frigyesné. – De itt vagyunk még, akik megélték, megéltük az 1956 utáni csend évtizedeit, bár ezt a csendet akkor nem hallottuk. A bosszúra szomjas hatalom több száz áldozatát elnyelte az idő itt, városunkban is. Elnyelte az idő a várbéli öreg gimnáziumban is, ahol az ötvenes évek elején-derekán úgy tűnt, otthonra talált a tehetséges és agilis fiatal tanár, akit 1956 sorsfordító napjaiban felelősségtudata és ambíciója a forradalomban megszűnt végrehajtó hatalom helyébe lépő Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsba vitt. Előbb az oktatásügyért, majd – lélegzetvételnyi ideig – mint elnök mindenért felelt. Ebbéli gyakorlatlansága ellenére is higgadtan, körültekintően és emberségesen intézkedett. Ám ez nem óvta meg életét a forradalom letiprása után. 

Hangsúlyozta, Brusznyai Árpád menekülhetett volna, de ártatlansága tudatában ezt nem tette. Pedig a város már nem volt menedéket adó otthona. Koncepciós perben mint a demokratikus Magyarország ellenségét életfogytiglani börtönre, majd Veszprém megye kommunistái, Pap János felszólítására halálra ítélték. A halálos ítéletet fergeteges gyorsasággal hajtották végre 1958. január 9-én. 

– Mára Veszprém Brusznyai Árpád városa – fogalmazott az elnök. – Bár Derekegyházán született, a szentesi gimnáziumban érett felnőtté, Budapesten vált tudósjelöltté, párját Vácott találta meg, de talán a legtöbb ember lelkében a mi városunkban él. Őrizzék, őrizzétek, őrizzük őt továbbra is a szívünkben. 

Ezután az emlékezők – mások mellett Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester – egy-egy szál virág, illetve mécses elhelyezésével tették tiszteletüket. A bensőséges hangulatú megemlékezésen Kőrösi Csaba Magyar Arany Érdemkereszt-díjas színművész, a Veszprémi Petőfi Színház tagja olvasta fel Brusznyai Árpád utolsó levelét, amelyet 1957. december 8-án írt.