Tisztelet és emlékezés a doni áttörés évfordulóján

A misét Bedy Imre plébános celebrálja, majd a program koszorúzással és mécsesek gyújtásával folytatódik a második világháborús emlékoszlopnál. A hazánk szempontjából tragikus esemény 81. évfordulója alkalmából Badacsonytomaj Város Önkormányzat Kulturális Intézménye felhívást intézett a lakosság felé. Eszerint keresik az érintett családokat, hogy emlékplakett átadásával fejezzék ki tiszteletüket a Don-kanyarban elesett badacsonytomaji áldozatok leszármazottainak január 13-án. 

1942 januárjában az akkor mintegy 210 ezer fővel kivonuló magyar hadsereg személyi állományának közel kétharmadát veszítette el. Sok család számára csak egy levél jött a fiú, a testvér, a nagybácsi, az édesapa elhunytáról, de az „eltűntek” hozzátartozói még azt sem kaptak.

A badacsonytomaji Vastagh Gyula tizedes még 1942 decemberében nyírfakéregre írt üdvözletében „boldog karácsonyi ünnepeket” kívánt családjának. A papírt helyettesítő felületre még egy kis karácsonyfát is rajzolt. Aláírása fölé odaírta: „Valahol Oroszországból”. Azonban ő már nem érhette meg az elsöprő erejű szovjet támadást, ugyanis a tábori lelkész levele szerint már három nappal az áttörés előtt, január 9-én hősi halált halt. Aztán a következő napokban nagyon sokan követték a halálba a badacsonytomaji Vastagh Gyula tizedest. Az utókor őrzi emléküket, ahogy ezt a badacsonytomaji példa is bizonyítja.