helyi arcok

2018.06.17. 08:00

A Veszprémi Német Klub szíve Fertig Erzsébet

Fertig Erzsébet több éve meghatározó személyiség a veszprémi német nemzetiségi kultúrában.

Szauer Annamária

Fontos, hogy átadjak nekik, amit csak lehet - Fertig Erzsébet

Tánctanárként és kórusvezetőként folyamatosan kapcsolatban van a fiatal és az idősebb generációkkal is. Most őt kérdeztük a sváb kultúra oktatásáról és a Veszprémi Német Klub terveiről.

Hogyan került a magyarországi német kultúra közelébe?

Sváb származású vagyok, mégsem a családból hoztam magammal az érdeklődést. Sajnos mindkét részről nagy volt az ellenállás. Édesanyám már nem beszélte a nyelvet, édesapámék pedig kulákok voltak és a sok szenvedés, meghurcolás miatt hagyták el a németet. Ennek ellenére mégis édesanyám volt az, aki másodikos koromban beíratott németre, egy nagyon kedves tanító nénihez. Valahonnan innen indult az egész, mert a németet sokkal könnyebben tanultam, mint az akkor kötelező oroszt. 2007-ben kezdtem el komolyabban foglalkozni a svábokkal, akkor kerestek meg a Veszprémi Német Nemzetiségi Klubból, hogy vezessem a helyi énekkart. A sok munkának köszönhetően egyre sikeresebb lett a kórus, 2010-ben és 2013-ban aranyminősítést is kaptunk. Idővel egyre inkább beleástam magam a sváb kultúrába. Heilig Ferenc (a Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke – szerk.) sokat vitt magával rendezvényekre, megbeszélésre, az ő segítségével sokat tanultam.

A művészeti vonal hogyan került az életébe?

A tánc és az ének már pici koromtól az életem része. Hároméves koromig a nagymamánál laktunk és ő minden nap kiültetett az ablakba és együtt énekeltünk. A tánc szeretet édesanyámtól jött, ő kiváló néptáncos volt. Tizenhat éves korában Rábai Miklós, a Honvéd táncegyüttes akkori vezetője be is válogatta a csapatába, de az 56-os forradalom kitörése miatt a szülei nem engedték el Budapestre.

Mi áll a legközelebb Önhöz a sváb kultúrából, életvitelből, felfogásból?

Egyértelműen a német táncok, ennek az oktatását a Dózsa György Iskolában kezdtem el. Először csak magamtól, aztán kaptam hozzá egy-két oktatási anyagot is. Később jöttek a dalok is, majd a klubbal az összes többi terület is.

Mit tapasztalt, mennyire fontos azoknál a családoknál a sváb öntudat, akik nemzetiségi iskolába íratják a gyereket? Vagy csak a nyelvoktatás miatt vonzó? Hány órában tanulják a németet?

Nagyon kevés olyan szülő van, aki azért íratja ide a gyerekét, mert sváb származású. A legtöbbnek az a fontos, hogy emelt óraszámban tanulja a nyelvet. Mindezt annak ellenére, hogy most minden az angol felé megy, ez az internet és a számítógép nyelve. Ez nem csak itthon jellemző, már az osztrákok és a németek is kezdenek elangolosodni.

A Dózsa György Iskolában eredetileg sporttagozattal indultunk, közben lettek duplatagozatosok. Ennek örültünk, mert aki ügyesebben, aktívabban mozog az általában észben és felfogásban is jobb teljesítményt nyújt. Sokkal könnyebben tudnak koncentrálni, többet tudnak tanulni. Először heti négy órában németet tanultak, az ötödik volt a tánc. Aztán ez később átalakult, most öt nyelvi óra van és egy hatodik, ami hon- és népismeret. Ezen belül van a táncoktatás is.

A gyerekek mennyire érzik, hogy az őseik nyelvét, hagyományait tanulják? Sima tanóraként tekintenek rá?

Az alsó tagozatban még inkább a játékon van a hangsúly, játékosan tanítjuk nekik a nyelvet és a honismeretet is. Ehhez hozzátartozik az, hogy minden harmadikost elviszünk egy két napos városlődi táborba, ahol megmutatjuk nekik az összes helyben fellelhető hagyományt, ami a németséggel kapcsolatos.

A táncot nagyon szeretik az alsósok, ezért is tartunk Márton napkor egy bált, ahol mindegyik osztály felléphet. Aztán felsőben, amikor kezdenek kamaszodni, előjönnek a korosztály sajátosságai. Akkor például ciki lesz megfogni egy lány kezét. Persze ez hetedik-nyolcadikos korukra nagyjából elmúlik és újra jókedvvel táncolnak.

A fellépések miért fontosak? Azért, hogy eljusson másokhoz is a kultúra vagy, hogy a gyerekek lássanak más csoportokat is?

Számomra az a fontos, hogy átadjak nekik, amit csak lehet. Nagyon jó dolognak tartom a megyei versenyeket, mert ott látják, hogy egyre több csoport van, akik hozzájuk hasonlóan énekelnek, táncolnak. Szívesen nézik meg a többiek produkcióját, mindig kapnak egy nagy lökést a folyatáshoz. A legutóbbi Gizella napi gálán Passauból érkezett vendégek is voltak, köztük is nagy sikert aratott a csoport fellépése. Idén az alsós csoport aranyat, a felsősök ezüst minősítést szereztek. Ezek a visszajelzések nagyon fontosak számukra.

Fertig Erzsébet szerint fontosak a visszajelzések a gyerekeknek

Meddig tart ki ez a motiváció?

Nagyon szeretném, hogy sokáig megmaradna, de ez nehéz feladat. Eddig egyetlen egy olyan osztályom volt, akik az iskola befejezése után elém álltak, hogy Erzsi néni mi ezt nem akarjuk abbahagyni. Akkor behoztam őket a német klubba, mert itt volt egy ifjúsági tagozat is. Szép sikereket értünk el együtt, a Helikonra is elvittem őket. De sajnos az érettségi után, a továbbtanulás miatt szétszóródtak az országban.

Az iskolán kívüli tevékenységeknél nehéz aktivitást elérni. A német nyelvű szentmiséket is próbáljuk úgy szervezni, hogy elegen legyenek rajta. Sokszor rossz nézni, hogy milyen kevesen vagyunk a Szent László templomban. Ami igazán működik az a László napi búcsú, akkor máshonnan is vendégül látunk énekeseket.

Milyen célok vannak a német klub előtt?

Idén megint pályáztunk, hogy legyen végre a kórusnak egy saját cd-je, a kedvenc dalainkkal. Az iskolával közösen már készült egy DVD-nk, ahol a gyerekek állítottak össze kérdéseket és idősebb emberekhez mentek el vele. Interjúkat készítettek arról, hogy hogy milyen volt a gyerekkoruk, hogyan zajlott régen az élet. Megismerkedtek a régiek szokásaival, amit nagyon élveztek és óriási élményként élték meg. Volt aki német ruhában, hagyományos süteményekkel, ételekkel várta őket, volt aki régi énekeket, mondókákat tanított nekik.

Ha sikerül a pályázat, milyen énekek kerülnek fel a cd-re?

Törekszünk rá, hogy a hagyományos magyarországi német énekek legyenek hangsúlyosak, de azért van egy-két olyan műdal, ami közel áll hozzánk. Ezeket magyarul és németül is szoktuk énekelni és szívesen hallanánk a cd-n is.

Mit gondol, mit ad a Német Klub Veszprémnek?

Több német klub is működik a városban, de azok filmvetítéssel, nyelvtanulással foglalkoznak. Nekünk fontosak a kulturális hagyományok ápolása és továbbadása. Ezen kívül több rendezvényen is fellépünk, ezek közül a legnépszerűbb a Gizella Napokon szervezett gála.

Ha valaki kedvet kapott hozzá hogyan és mikor tud csatlakozni a klubhoz vagy a kórushoz?

Minden programunk nyilvános, a klub estünket keddenként fél hétkor tartjuk a Német házban, igaz ez nyáron egy rövid ideig szünetel. Ha valaki csak énekelni szeretne, azt kedden öt órakor várjuk.

Milyen tervei vannak az elkövetkező időszakra?

Nemrég volt egy egyhetes kiállításunk a várban, ahol az ipartestület épületének két termét kaptuk meg. Erre annyi anyag összejött, hogy felmerült bennünk egy állandó kiállítás lehetősége is. A Dózsavárosban van is egy épület, ami jó lenne erre a célra. Ez egy olyan gangos ház, ami a kinézete alapján régen sváboké lehetett. A nyár folyamán megpróbálunk egy programot írni erről. Ez most a nagy cél, hogy legyen egy megyei nemzetiségű múzeum, ahová a gyerekek eljöhetnek és interaktív módon ismerkedhetnének a sváb kultúrával. Akkor talán közelebb kerül hozzájuk ez az egész világ.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában