Vitéz Smídt Róbert fába véste Magyarország történelmét

-Jól kezdődik az év Balatonfüreden, utalt a monumentális, öt méter hosszú, és két méter magas táblakép bemutatójára Bóka István. Balatonfüred polgármestere bízik abban, hogy sokan megnézik majd a különleges művet. A polgármester köszöntőjében aláhúzta, vannak sorsfordító események, személyiségek, amik, illetve akik meghatározzák a későbbi életet. Ilyen a Himnusz című táblakép, középpontjában a 907-es Pozsonyi csatával, amikor Árpád hadai a beözönlő, közel százezres német sereget megverték, és ezzel világraszóló győzelmet arattak. Bóka István sajnálattal szólt arról, hogy erre a csatára a régebbi történelem oktatás nem fordított figyelmet.

Vitéz Pintér Kornél, a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet országos elnöke, a Történelmi Vitézi Rend Észak-dunántúli törzskapitánya kiemelte, január 22-én lesz 196 éve, hogy Kölcsey Ferenc befejezte a Himnuszt, amit a magyar kultúra napjaként tisztelünk. Üdvözölte, hogy a jeles évforduló közelében mutatják be a Himnusz nevű táblát, amit ő családjával alkotás közben is látott a felvidéki Szőgyényben. -Kisfiam útközben nem értette: amikor a híd mindkét oldalán magyarul beszélnek, akkor a túloldalon hogyan lehet egy másik ország? Ahhoz, hogy ezt az utánunk következő generáció megértse, a táblakép nagymértékben hozzájárul, fogalmazott Vitéz Pintér Kornél. Mint mondta, a táblán a fába vésett történelmen túl látható a magyarság szenvedéstörténete, illetve a boldog idők, és a képnek nagyon sok szakrális üzenete is van.

Az elnök idézte Szent Pió atya hazánkkal kapcsolatos jövendöléseit, miszerint „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük, hathatós oltalmát országukra”. Vitéz Pintér Kornél aláhúzta, Gábriel-, és Szent Mihály arkangyal szakrális keretbe foglalja a képet.

Elemzésében kitért egyebek mellett a képen levő pozsonyi csatára, a tatárjárásra, török dúlásra, a germán-, és orosz veszélyre, a világháborúkra, a kommunista diktatúra szörnyűségére, Recskre, az 1956-os forradalom és szabadságharcra, a magyarok százezreit elnyelő pokolra, a Gulágra, illetve a történelmi személyiségekre, akik a nemzetnek hitet, erőt és egyenes gerincet adtak. Elmondta, Vitéz Smídt Róbert alkotásai, illetve a művész Trianon emlékművei láthatóak például Pilisszántón, Komáromban, és az elszakított Zsigárdon, valamint a Felvidéken számos templom oltára, belseje is őrzi művészetét.

-Egységben mutatja be a kép az 1110 esztendőt, így beszélt művéről Vitéz Smídt Róbert. Hozzátette, a tábla hat évig készült, és barátja, Szörényi Levente nevezte el Himnusznak. A képen egy életfa látható, középpontban a Pozsonyi csatával, amely pecsétet tett a Honfoglalásra, mivel a magyarok véglegesen meg tudtak telepedni Európában. Az alkotáson a történelem nagyjai, kiemelkedő eseményei mellett több szimbólum, jelkép is megjelenik, mint a fényt adó nap, a kenyeret kínáló anya, az apa, kezében kaszával, ami munkaeszköz, és fegyver is lehet egyben.

A kép mindkét oldalán látható láncos, ökölbe szorított kéz azt jelenti, a gyökereket elszakítani nem lehet. Az alkotáson legfelül a Szent Korona a magyarok összetartozását, a hitet, Istent, hazát, családot jelenti, jelképezi. –Ha ezt az egységet meg tudjuk tartani, akkor nem tudnak minket eltiporni, megmaradunk magyarnak, vélekedett a művész. Hozzátette, a 800 kilogrammos alkotás öt egységből áll. Szívós, ellenálló – akár a magyarok- fafajtából, a kocsányos tölgyből készült. Terve, hogy megfaragja az Ősi Magyar Himnuszt.

A közönséget lenyűgözte két kisgyermek, Pintér Huba Csanád és Pintér Zselyke Ida versmondása, illetve Vitéz Vesztergám Miklós, aki tárogatón adta elő a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország! című dalt.