Nem mindennapi házasságkötés Csárdapusztán

A szájhagyomány útján elterjedt történetnek Fehér Mária, a térség címzetes főjegyzője, valamint H. Szabó Lajos helytörténész kutatása segített nekünk utánajárni. Habár írásos emlékek hézagosan maradtak fenn, a környékbeliek elbeszélései szerint Kossuth Lajos udvarlása során, majd Meszlényi Teréziával kötött házassága révén többször is járt apósa, Mészlényi János földbirtokos kisdémpusztai birtokán lévő házánál. (Manapság Csárdapusztához hasonlóan Kisdémpuszta is a Pápától 25 kilométerre található Bakonyság külterületének számít.)

Meszlényi Terézia római katolikus volt, Kossuth Lajos pedig evangélikus, ezért vegyes vallású házasságkötésük nem a megszokott körülmények között történt 1841. január 9-én a pesti belvárosi római katolikus plébánián. Mivel Kossuth nem adatott reverzálist, azaz írásos megegyezést a születendő gyermekek vallásáról, a plébános a templomon kívül, a parókia egyik oldalszobájában tartott, minden egyházi szertartást mellőző ceremónián ünnepélytelen egykedvű hanyagsággal csupán tudomásul vette a házasság létrejöttét, amit meg sem áldott. Ez a násznép körében nagy felháborodást keltett.

A helyzeten az sem segített, hogy az ifjú pár és ismerőseik a templomon keresztül hagyták el az esküvő színhelyét. Egyébként Kossuth Lajosnak és Meszlényi Teréziának a tanúi sem voltak akárkik: Fáy András, a „nemzet mindenese” jelzővel illetett nemzetgazdász, gróf Ráday Gedeon, a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Szentkirályi Móric, Pest vármegye alispánja, valamint Szombathelyi Antal táblabíró, országgyűlési követ tanúskodott az eseményen.

Kossuth hitbuzgó katolikus ember hírében álló apósa, Meszlényi János mindenképpen egyházi áldásban kívánta részesíteni a frigyet, ezért a nászutat követően Kisdémre látogató ifjú pár házasságát a 18. század közepe táján barokk stílusban épült csárdapusztai kápolnában áldatta meg egy plébános barátjával. Mivel Kisdém a pápateszéri római katolikus egyházközséghez tartozott, valószínűleg Markovics János, az akkori esperes-plébános végezte el az egyházi szertartást.

A szájhagyomány szerint azonban Kossuth Lajosnak és Meszlényi Teréziának nemcsak a házasságát áldották meg ebben a kápolnában, hanem az eljegyzésüket is itt tartották. A frigy megáldásáról és annak pontos idejéről nem található feljegyzés, csupán feltételezhető, hogy a szertartás 1841 februárjában vagy márciusában zajlott le. Ennek az eseménynek állít emléket a kápolna falán egy felirattal és domborművel díszített márványtábla, amelyet Raffai Béla szobrászművész készített 1994-ben.