Kodolányi Jánosnak állítottak emlékművet Balatonfüreden

Így vélekedett Praznovszky Mihály irodalomtörténész Kodolányi János, Kossuth-díjas íróról, akinek tiszteletére születése 120., és halála 50. évfordulója alkalmából emlékművet állíttatott az önkormányzat a füredi Panteonban, szombaton.

-Kodolányi, aki a legnagyobb magyar levélíró is, a magyar irodalom legmeghatározóbb alakja, és nemcsak a 20. századé. Hatalmas életművet hagyott ránk, minden életkorban érdemes olvasni, mert különleges felfedezésen lesz részünk, fogalmazott Praznovszky Mihály. Az irodalomtörténész hozzátette, hármas egység az életműve: pályakezdőként mélyből jövő, móriczi, tolsztoji indulatokkal, érzelmekkel, drámaian mutatja be a 20. század elejének magyar szegénységét, és riasztó jövőképet fest.

A másik Kodolányi a 20-as, 40-es években megírja a magyar mitológiát, a Tatárjárás, és az Államalapítás könyveivel, felhívja a figyelmet a német veszélyre, majd harmadik időszakában, a 40-es, 50-es években hatalmas mítosz regényeket ír, Gilgamestől Jézusig jut el. Elhangzott, Kodolányi a Dunántúl írója is, Akarattyán telepedett le, és megfordul a füredi Lipták házban, ekkor találkozik a magyar irodalom hatalmas triásza, Kodolányi, Németh László és Illyés Gyula.

Egyetértettek abban, hogy tökéletes Magyarországra kell törekedni, európai nemzet megteremtéséért. Kodolányit többször meggyógyították a füredi szívkórházban, amelyről többször írt. Az író nagyon szerette a Balatont, hősei végigjárják a part mindkét oldalát. „Igen, itt lakik az Isten, a Balaton partján”, írta.

Az ünnepségen Praznovszky Mihály köszöntője után az író rokona, Kodolányi Gyula, Prima Primissima-díjas költő mondott avatóbeszédet, majd Bóka István polgármesterrel együtt leplezte az emléktáblát, ahol a megjelentek, köztük a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület tagjai, koszorúkat helyeztek el. Az ünnepen Bálint János, Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, és Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész adott szép műsort.