Tiszta hangokkal dacol az idővel a veszprémi Szent Mihály-bazilika orgonája

Akárki nem tudja elvégezni ezt a feladatot, hiszen, ha megpróbálná, csak rontana a helyzeten, így a veszprémi munkálatokat is szakemberre bízták. Békés Balázs orgonaépítő mester 1992-ben azzal a céllal alapította cégét, a BKM Orgonaüzem Kft.-t, hogy megfelelő kézművesipari hátteret teremtsen új orgonák építéséhez és régi hangszerek javításához, karbantartásához, restaurálásához. A veszprémi Szent Mihály-bazilika orgonájának karbantartási munkálatai közel egy hónapot vettek igénybe.

Különleges látványt nyújtottak a munkafolyamat során egymás mellett árválkodó sípok és az orgonaszekrény (a váz, amelyben a sípok állnak – a szerk.) üressége. Ellenben ebben a helyzetében gyors helyszíni próba során kiderülhetett: minél nagyobb egy síp, annál mélyebben szól, és fordítva. – 1423 síppal rendelkezik a bazilika orgonája, kétmanuálos hangszer. Minden más hangszerrel ellentétben az orgona egy olyan hangszer, ahol a hang keletkezésére a művésznek sokkal kevesebb ráhatása van, mint egy hegedűsnek vagy egy zongoristának. Ha lenyomok egy billentyűt, akkor megszólaltatok egy szóló hangot, ha elengedem, elhallgat – orgonistaként ez a két lehetőségem van. Ha ez egy zongora lenne például, akkor tudnám ezt a hangot halkabban vagy hangosabban megszólaltatni. Azt, hogy az orgona sípjainak milyen hangjuk van, az orgonakészítő határozza meg, nem a zenész. Az összhatás persze nagyon is az orgonistán múlik – mesélte Békés Balázs.

Hogyha valaki próbált már életében hangszert megszólaltatni, esetleg tanulta is annak a használatát, tudja: az első emberi mozzanat, hogy megpróbáljuk megismerni a hangszerünket kívülről: nézegetjük, forgatjuk, végigsimítjuk. Egyetlen több méter magas sípot is nehezen vizsgálunk meg, nemhogy 1423 különböző méretűt egyesével.

Az orgonistának nincs közvetlen kapcsolata a hangszerével: közvetítő szerkezet áll a művész és a sípok között.

– Mi ezen dolgozunk, nemcsak megtisztítjuk a hangszert, de igenis sípról sípra beállítjuk a hangerőt, a hangszínt, karaktert, hogy szép egyenletes legyen a hangzása. A felújítási munkálatok idejének ez a felét teszi ki körülbelül. 1911-ben készült el a bazilika orgonája, természetesen nem az eredeti hangzásán szól már, a 60-as, 70-es években egy nagyon erőszakolt átépítésen esett át ez a hangszer, ez a barokkosítás időszaka volt Magyarországon – tette hozzá a szakember.

Fémből és fából készült sípok is vannak az orgonában, Békés Balázs a felújítás során száraz portalanítást végzett, amihez vegyszert nem használt. Az orgonaház külseje, belseje és azok a szerkezeti részek, melyeknek nem árt a nedvesség, enyhén nedves törlést kapnak a portalanítás után, a lényeg, hogy a pornak el kell távoznia a hangszerből. A fémsípok közül a szürkés színűek ón és ólom ötvözetéből, a zöldes színezetűek pedig bádogból készültek. – A különböző anyagból készült sípoknak egyrészt a hangjuk is más, másrészt pedig más a megmunkálhatóságuk. Ezek a hangszerek száz százalékban kézi munkával készülnek, nem lehet futószalagon gyártani őket.

Leírhatatlan élmény a monumentális orgonaházba bemászva a sípok helyére állni apró emberként, és bár halláskárosodást nem okoz, ha úgy játszik valaki az orgonán, hogy bent állunk a sípok között, de semmiképpen sem kellemes. Nem az idő múlása, nem egy tűzvész vagy földrengés a legnagyobb ellensége az orgonának, hanem a szakszerűtlen karbantartás. – Egy mezei, hétköznapi hangolásnál mennek tönkre a sípok a leggyakrabban. Ha áll egy orgona, és csak orgonálnak rajta, nem mennek a sípok közelébe, akkor a világ végéig működik – mesélte Békés Balázs.

Békés Balázs több ezer órányi orgonahallgatás után már elmondhatja magáról, hogy hallás után meg tudja mondani, melyik síp van az orgonában elhangolódva. Ő maga is tanult zenélni, de nagyon hamar kiderült számára, hogy nem a hangszer megszólaltatása az igazi izgalom, hanem a napi szintű szétszedése és összerakása.

– Két különböző világ zenésznek vagy hangszerkészítőnek lenni. Mondhatni, hogy szimbiózisban élünk, és ehhez még csatlakozik a hallgatóság is. Nagyon nehéz „kiszeretni” egy-egy hangszerből, könnyebb, ha nem kötődöm egyikhez sem, nem választok kedvencet, mert utána nagyon nehéz elszakadnom tőle. Egyébként pedig nincs olyan rossz hangszer, amit egy jó orgonista ne tudna szépen megszólaltatni. Az előtt az orgonista előtt, aki végig tud játszani egy darabot a két kezével, a két lábával, a kottaolvasással és a regiszterek kapcsolásával együtt, én kalapot emelek – mondta az orgonaépítő mester.

Amilyen hatalmas és összetett hangszer az orgona, éppolyan bonyolult játszani is rajta, és ugyanekkora hozzáértést követel megjavítani. Villamosmérnöknek, esztergályosnak, asztalosnak, tímárnak és orgonistának egyszerre kell lennie az orgonaépítő mesternek.

A tisztítás és újrahangolás után a Szent Mihály-bazilika orgonájának a hangzása minimum egy évtizedet fiatalodott, a hangszert pedig Zsilinszky Cecília kántor már birtokba is vette azóta.