Változatos háttérmunka zajlik a pápai tudományos egyesületben

A Dunántúli Református Egyházkerület (DRE) Tudományos Gyűjteményei a püspökség központi közgyűjteménye, melynek feladata a dunántúli reformátusság írott és tárgyi emlékeinek összegyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. A gyűjtemény a régi főiskolai könyvtár, az egyházkerületi levéltár és kollégiumi régiségtár összevonásával 1958-ban jött létre.

– 1993-as idekerülésemkor megnyílt a lehetőség a könyvtár, a levéltár és a múzeum kibontakoztatására. A fejlődési folyamat 2019-ben, a Pannonia Reformata Múzeum ótemplomi megnyitásával teljesedett ki, onnantól mindhárom intézmény önálló tevékenységet folytathat külön helyen, szakmai gárdával, összesen huszonöt fővel. Működtetésük komplex feladat, de visszamenőleg is rengeteg dolgunk van: feldolgozni a ránk maradt hihetetlenül gazdag örökséget. Egyszerre kell kiszolgálni a mai olvasói igényeket, illetve behozni a legalább fél évszázados lemaradást – emelte ki Köntös László gyűjteményi igazgató, aki újabb hat éven át tölti be e tisztséget.

Mint megtudtuk, a járványhelyzet miatt nem kellett elküldeniük munkatársat. Köntös László úgy látja, alapvető szakmai problémák kezdenek felszínre törni. Egyre nagyobb a szakemberhiány, pláne a református egyházban gyökerező, annak hagyományait ismerő muzeológusból, levéltárosból, könyvtárosból.

Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumigazgató úgy fogalmazott, egy jó hangulatú telt házas koncerttel kezdték a reményteljes tavalyi évet, aztán az elkészült éves munkatervüket felborította a koronavírus-járvány, és újra kellett tervezniük mindent.

– Amennyit elvett tőlünk a vírus, gyakorlatilag majdnem annyit adott is, ugyanis 2018-as megnyitásunk után felpörgött körülöttünk az élet. Örültünk annak, hogy látogatóink szeretik a programjainkat, és a múzeum új színfoltként jelent meg a környékbeli kulturális palettán. Viszont ez azzal járt, hogy a háttérmunkára nem tudtunk hangsúlyt fektetni. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kiállítások a kirakatot jelentik, melynek létrejöttéhez a háttérben sok előkészületet kell elvégezni. A bezáráskor gyűjteményi szinten szerveztük át a munkát. Elkezdtük rendezni a tárgycsoportjainkat, és sikerült kialakítani egy jövőbe tekintő rendszert, amivel elindíthatjuk a revíziót – mondta el visszatekintve a 2020-as évre a múzeumigazgató.

– A feldolgozómunka során előjöttek a digitális szaktudás hiányosságai, de óriásit léptünk előre, hiszen elindult a videómegosztó csatornánk, az elektronikus felületeken kommunikáltunk, háromdimenziós kiállítást hoztunk létre, tizenhatra bővítettük a múzeumpedagógiai foglalkozásainkat. Külön öröm, hogy a Református Tananyagfejlesztő Csoport felfigyelt a munkánkra, és közösen fejlesztenének velünk digitális tananyagot. Elkezdődött a „lappangó” tárgyak feldolgozása, a teljes fotóállomány digitalizálása.

– A látogatottság szempontjából a három teljes értékű hónapunkban jobbak voltunk az országos átlagnál. Rendezvényeinkre több mint 3100 fő érkezett, ami a 2019. évi látogatottság 24,5 százaléka. A kiállításainkat látogatók száma 32 százalékra csökkent, míg sok más múzeumban 5-10 százalékra esett vissza. 584 tárlatvezetésünk volt, ami csak 40 százalékos visszaesést jelez.

A felfutó tendencia augusztustól kezdett megszűnni – tette hozzá Halászné Kapcsándi Szilvia, aki az idei tervek kapcsán bizakodó.

A könyvtárat január óta vezető Fábiánné Horváth Adrienn felidézte, március 15-től május 4-ig otthonról dolgoztak, a kollégák kosárszám vitték haza a könyveket feldolgozni. Egy munkatárs adattisztítást végzett a könyvtári szoftverben, egy másik kolléga a korábban beszkennelt gyászjelentésekből készített adatbázist. Az olvasókkal leginkább elektronikusan tartották a kapcsolatot, kérdésekre válaszoltak, meghosszabbítottak, könyvtárközi kölcsönzéseket indítottak.

– A zárvatartás alatt májustól nagyszabású költöztetés, rendezés, válogatás vette kezdetét. Sok hagyatékot kapunk, melyeket a listázást, rendszerezést követően a külső raktárban helyeztünk el. A felújításra váró belső raktár anyagából töltjük fel a galériát. Mindeközben selejtezünk is, valamint a közösségi médiában igyekszünk jelen lenni kisfilmekkel, prezentációkkal – mondta el Fábiánné Horváth Adrienn.

Hudi József levéltárvezető úgy nyilatkozott, őket nem hátráltatta jelentősen a két Covid-hullám. A másfél havi – digitális archívumfejlesztéssel, szkenneléssel, adatbázis-építéssel, -feldolgozással, folyóirat-szerkesztéssel telt – otthoni munkavégzést leszámítva rendületlenül folyt a levéltári szakmai munka. Nyáron jelentős volt az iratok begyűjtése, ősszel a feldolgozó-rendező munka került előtérbe az adatbázis-építés mellett.

– 500 irat-folyóméternyi állományunk felöleli a 13. századtól kezdve napjainkig az egyházkerület, fenntartott intézményei, a gyülekezetek, személyek iratanyagát. A tavalyi év legfontosabb beszerzése az egykori főiskolai kézikönyvtár volt, ami közel 100 folyóméternyi gyarapodás. Huszár János helytörténész, tanár hagyatéka teljessé vált nálunk: a többségi elv alapján átvettünk háromdoboznyi repülős, ejtőernyős dokumentumot a pápai fióklevéltártól – fűzte hozzá Hudi József levéltárvezető.