Tízéves a látogatóközpont, amely feltette Bakonybélt a bolygóközi térbe

A köszöntők közt volt Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Szári Zsolt, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos, Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója és Bárány László, a film rendezője, az intézmény működtetője. 

A bakonybéli Pannon Csillagda, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóközpontja. Az elmúlt évtizedben 300 ezer embert fogadott, húszezer órán át üzemelt digitális planetáriuma. Jubileumán az államtitkár elmondta, hogy a közvéleménykutatások szerint a magyarok 95 százaléka hallott a nemzeti parkokról, 75 százalékuk járt valamelyikben. Ezek az ökoturizmus letéteményesei. A leglátogatottabb a Balaton-felvidéki. Rácz András megjegyezte: a kikapcsolódási igények megváltoztak és erre reagálva a bakonybéli intézmény hazánkban az első olyan bemutatóhelyként jött létre, amely a csillagászatot komplex módon és az ökoturizmus részeként népszerűsíti. Így mintául szolgált több hasonlónak. Az agrártárca képviselője bejelentette kupolájának felújítását, a planetárium projektorrendszerének cseréjét. Utóbbi a jobb képminőséget és környezetvédelmet szolgálja, kevesebb energiát használ.

Kovács Zoltán szavai szerint választókerülete gazdagodott a csillagda létrehozásával és a közelmúlt újításaival újra. A honatya úgy véli, olyasmivel foglalkozik, ami mindig izgatta az embert: az univerzum csodás világával, azt hozza közelebb hozzánk. Megemlítette, hogy a Covid előtt a turizmus a nemzeti össztermék mintegy 13 százalékát adta, így olyan súlyú, mint az agrárium. Hozzátette: Bakonybélben a Borostyán-kút és a bencés monostor szintén megújult. Szári Zsolt miniszteri biztos arról beszélt, hogy a csillagdában az űrről szerzett tudásunk virtuálisan és fizikailag egyaránt megtapasztalható. 

– A föld mélyétől a csillagos égig – ez huszonöt éves nemzeti parkunk hívószava – fogalmazott Puskás Zoltán igazgató és hozzátette: a csillagda többek közt Galilei és Newton munkásságát szemlélteti, maketteket, a Hold- és a Mars-programot mutatja be. Épülettömbje a régi és az új élményszerű kontrasztja. Látogatóinak nyolcvan százaléka szakvezetés révén járta végig kiállítótereit, csillagászok meséltek nekik csupa érdekességeket.

Az új planetáriumi film premierjén kiderült, hogy a csillagászati családfakutatás különleges módját választották az alkotók: a Balaton-felvidék tájainak keresték meg égi másait, az univerzum távoli helyein, más világokban, azaz idegen bolygók vulkánjait, barlangjait. Azokat a felettünk lévő mindenség földi tükreinek tekinti. Elkalauzol a modern tudományok előtti időkbe, a majákhoz, az egyiptomiakhoz, Assisi Szent Ferenchez és a régi gondolkodókat követve feltételezi, hogy a mi környezetünk is csillagporból áll. Mivel a mozikban már nem vetítenek természetfilmeket, Bárány László rendező szerint nagyszerű lehetőséget kaptak A Naptestvér éneke elkészítésekor, hogy a nézőkhöz szólhassanak, többek közt videógrafikákkal.