Gárdonyi a Dunántúliaké (is)! Az Egri csillagok írójáról beszélgettek a KultúrKlubban

Az eseményen Kovács Gábor irodalomtörténész beszélgetett Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával, Horváth Józseffel, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettesével és Nagy Ádám Jánossal, az Egri csillagok szinoptikus digitális kiadásának a szerkesztőjével.

Gárdonyi és a Dunántúl címmel tartotta meg a Pannon KultúrKlub legújabb eseményét a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara. 2022-ben van Gárdonyi halálának 100. jubileuma, 2023-ban születésének 160. évfordulója. A dunántúli Gárdony, Szőlősgyörök, Dabrony, Devecser, Győr Gárdonyi pályafutása korai időszakának fontos állomáshelyei. A veszprémi kötődésű Boldog Margit az Isten rabjai egyik központi szereplője, a Balaton pedig az 1910-es évek novelláinak és kisregényeinek is kiemelt cselekményhelyszíne. A beszélgetés során a résztvevők körüljárták, hogy a Közép-Dunántúl milyen hatással volt az író prózaművészetére.

A beszélgetésből kiderült, Gárdonyinak sokkal több arca volt, mint amennyit ismerhetünk belőle. Többek között folyóiratok elindítása és szerkesztése is a nevéhez kapcsolódott, valamint humoros írásokat is közölt. A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdte.

- Gárdonyi Géza tanítónak készült, és íróként is tanító maradt. A didaktikus stílus nem véletlen, hiszen kötelességének érezte, hogy a magyar népet nevelje. A korai írásaiban jelenik meg egy hasonlat a tanító tevékenységéről, azt mondja, hogy a tanító tulajdonképpen egész életén át szenved és küzd. És ugyanaz a tövis lesz a jutalma, mint Jézusnak a töviskoszorú. A legfontosabb számára mégis az emberszeretet tudománya volt - mesélte Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája. 

Nagy Ádám János, az Egri csillagok szinoptikus digitális kiadásának a szerkesztője mérnökként egy teljesen más irányból közelített a Gárdonyi életműhöz, mint ahogyan az irodalmárok. Elmondta, Gárdonyi műveit statisztikailag elemezve elmondható, hogy Gárdonyi Géza maga is mérnöki pontossággal alkotott, mintha egy-egy masinát hozott volna létre. Kiderült az is egy rövid anekdota után, hogyha valaha egy Göre Gábor nevezetű író végtelenül vicces kötete kerül a kezünkbe, akkor az Gárdonyi Géza egyik álnéven megjelentetett kötete lesz. Nem szégyen ezt nem tudni. Ahogyan arra is fény derült, hogy az Egri csillagok még Gárdonyi életében négyszer jelent meg, ezek pedig közel sem teljesen azonosak, Nagy Ádám János ezeket hasonlította össze. Húszezer mondatból áll az Egri csillagok, ezeket pedig mondatoként (természetesen számítógépes program segítségével) vetette össze. 

Ezen kívül még rengeteg izgalmas történet és kutatási téma hangzott el a beszélgetés során. Kovács Gábor, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar oktatója nem meghazudtolván magát még házifeladatot is kiosztott az est végén. Arra kérte a közönséget, mindenki olvassa el Gárdonyi Géza Vallomás című 1916-os regényét, amelyben „Balaton, Balatonfüred, Siófok, Gárdonyi-féle humor van benne, rövid, és a dunántúliaknak kötelező” – tette hozzá Kovács Gábor. 

A Pannon KultúrKlub következő rendezvényét április 25-én tartja 18 órától a Papírkutyában.