Szabad táncház a Káli-medencében

Februári beszélgetésünkben Csúri Ákos már beharangozta a pünkösdi „nagy dobást”, a táncházmozgalom ünnepét, ahogy fogalmazott, „a gyökerekhez visszanyúló táncháztalálkozó formájában”. 
Minap a kezembe adtak egy szórólapot, amely a Kőfeszt – A szabad táncház programját hirdeti. Ez lenne az? 
– Ez.
De akkor ez ugye még nem a Kőfeszt – A nyugalom fesztiválja? 
– Nem. Az minden év augusztusának első hetében, Cseh Tamás halálának évfordulója környékén van. Idén augusztus 3. és 8. között. Most, pünkösdkor (június 3–6.) egy hatalmas Káli-medencei népművészeti dzsemborit remélünk. 
De mitől szabad? 
– Aki évtizedek óta benne van a néptáncban, az tudja, hogy ezeket a programokat nem sport­arénákban kellene tartani. Táncoltak udvaron, pajtában, réten – azaz a szabadban – vagy a táncházban. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a nagy rendezvényeken már háttérbe szorul a tánc, jelen van ugyan, de nem azon van a hangsúly. Miért ne lehetne az első magyarországi táncház 50. évfordulója apropóján felkiáltani és azt mondani: kezdjük elölről! Menjünk vissza oda, ahonnan ezt 50 éve kaptuk! Szék városába, ahonnan a széki muzsika és tánc, ennek a mozgalomnak az alapja, első fecskéje érkezett az anyaországba. A széki táncnak nem véletlenül van táncrendje, amely hét táncból áll. Ez a három nap a széki mesterek és ősök előtti tisztelgés is. Miképpen a szatmári, mezőségi, kalotaszegi mesterek előtt is. Visszamegyünk a falvakba, kivisszük a táncot a természetbe. Nem biztonsági őrökkel körbevéve, hanem mindenkinek élményt és kikapcsolódást nyújtva lesz lehetőség táncolni, énekelni, kézműveskedni, szabadegyetemen érdekes történeteket hallgatni. És egy muzsikus akkor és ott kezd egy legényesbe vagy szökősbe, ahol és amikor akar. A táncolni vágyó meg örömtáncot lejthet rá. 
Kiket láthat a közönség? 
– A részletes program a Kőfeszt weboldalán szemezgethető, de azért kiemelnék párat. Pénteken, 3-án este Berecz Andrást és Navratil Andreát Kővágóörsön, a Botond Pajtában. Utána táncház a Palatkai bandával, az Üsztürüvel, a Bajkó zenekarral. Szombattól ez a helyszín már Kalotaszeggé válik: Tokos zenekar, Erdőfű, Kalotaszegi Legénytársulat, Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildkó Fecske, a mérai Veszélyes banda és a kővágóörsi Magyarhang zenekar jóvoltából. A dalokat például a türei Lengyel Lászlótól tanulhatjuk. Esténként itt folkmozi és koncert előzi meg a nagy táncházat. Egész nap kézműves-foglalkozás gyerekeknek, meg vásári forgatag mindenkinek. 
Azt hittem, Székkel, Kékkúton kezdenek. 
– Valóban, szombaton 10 óra- kor ott lesz a megnyitó. A játszótéren, a templommal a háttérben. Gombai Tamás, Nyitrai Marianna, Fábián Éva, Sőregi Anna, Nagy Gábor, Dövényi Gergely – és mindenki, aki addig megérkezik, egy fergeteges széki délelőttel. De vasárnap és hétfőn itt fog még tanítani ifjabb Zsuráfszky Zoltán, Szabó Szilárd és Németh Ildikó is. 
A mozgalom klasszikusai? 
– Igen. Ez szempont. Ildikó fia ifj. Zsuráfszky. Fábián Évikéé pedig Dövényi Gergő. Most együtt tanítanak táncot, illetve éneket. Szép így együtt ápolni a hagyományt. Mondhatok egy durvábbat? 
Tegye! 
– Köveskálon az iskolaudvar- ban Kása Béla fotóival díszítjük a rendezvényteret. Többek között a klasszikus magyarpalatkai bandával, Kodoba Bélával és Mártonnal. Ők már csak fényképen lehetnek velünk. Viszont itt lesz a fiú/unoka, Kodoba Florin, aki apja és nagyapja fényképe alatt húzza majd. Úgy, hogy mellette már a saját fiú fog állni, muzsikálni… 
Beleborzongtam. 
– Helyes! És akkor még nem is beszéltem arról, hogy a mezőségi (köveskáli) udvarban ott lesz Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről és Füstös János Feketelakról. Meg persze a Horsa banda is. Koncz Gergőről nem is beszélve. Itt nemcsak Gergő, hanem a tánctanár is a megyéhez kötődik: Kádár Ignác, Litérről. 
Ezúttal is Pál István Szalonnával dolgoznak együtt? 
– Olyannyira, hogy Szalonna „viszi” a szatmári tájegységet Mindszentkállán, amelyben a Naszály zenekar segít a Szalonna-bandának. Daltanítás szempontjából Eszter-napokat tartunk, hiszen Pál és Somogyi Eszter énekeltet minket. A tánc megint megyei vonatkozású, mert maga Kovács Norbert Cimbi jön Kiscsőszről megmutatni a tyukodi csárdás és verbunk figuráit. Ez sem ígérkezik rossznak… 
Csak és kizárólag tánc lesz, vagy kapcsolódik hozzá más program is? 
– Minden este lesz folkmozi, nagykoncert. Napközben kézműveskedés, tánc- és énektanítás, szabadegyetem. És természetesen szabad tánc, a nap minden órájában, percében, helyszínén. A kötöttséget minimálisra csökkentjük: ha egy bandának kedve van, akkor bár- hol rázendíthet és spontán tánc- házak alakulhatnak ki. Ezt szeretnénk, így kezdeni elölről. Ráadásul kitelepülünk: a központi helyszíneken túl Révfülöpön, Szentbékkállán, a Tará- nyi présháznál, vagy éppen Káp- talantótiban is lesz muzsika. 
Mindezt egyedül? 
– Nyilván nem. A családom mellett munkatársaim – Szupkai Gábor és Németh Gergő – jelentenek nagy segítséget, épp ahogy a rendező települések lakói, vezetői, falugondnokai. Szakmailag meg két házigazda társam: Berecz István és Korzenszky Tamás. Jó banda ez is. 
A Kőfeszteken és a Folkklubokban megszokhattuk, hogy az események ingyenesen látogathatók. Most is így lesz? 
– Igen. Ez nálunk természetes, és amíg módunk van rá, a kultúraközvetítésért nem kérünk pénzt. Főleg nem a hagyományok megismertetéséért, átadásáért. Felszabadult ünneppé akarom hagyni. Hagyni, hogy olyan legyen, amilyenné kiforrja magát. Azt szeretném, hogy akik eljönnek, függetlenül attól, hogy a tánccal, énekkel, zenéléssel hivatásszerűen foglalkoznak vagy csak kedvtelésből, mindenfajta feszültség nélkül érezzék jól magukat. Ezért is ingyenes minden rendezvényünk, hogy a nap közepén ne azt számold, hogy megérte-e a belépőjegy ára. 
Kapcsolódik valamilyen módon a fesztivál a pünkösdhöz? 
– Hétfőn mindenképpen, de ez legyen meglepetés. Az azonban már nem az, hogy ezen a rendezvényen is megjelenik a Veszprém megyei Kormányhivatal kormánybusza Kővágóörsön, június 4-én 13 és 16 óra között, azaz az okmányok cseréjére, újítására lehetőségük lesz a látogatóknak. 
Markáns koncepció kezd kibontakozni. Kővágóörsön megépült a Botond Pajta, most ,,használatba” is veszik, és zajlanak a munkálatok a salföldi rendezvényhelyszínen is. Mi a végcél? 
– Arra gondoltunk: itt van ez a csodálatos épített örökség, mi lenne, ha szép fokozatosan magyarországi folklórközponttá tennénk a Káli-medencét és vonzáskörzetét? A Kőfeszten bemutatjuk Veszprém megye és a régió kultúráját az ide látogatóknak. A Kőfeszt Folkklubokban pedig a helyieknek hozzuk el Székelyföld, Kalotaszeg vagy a Vajdaság zenéit, táncait, énekeit, szokásait. Pár nappal a járványhelyzet miatti zárás feloldása után volt az első alkalom. Nagyon ki volt éhezve a közönség, teljes telt ház volt. Minden alkalommal törekszem arra, hogy hívjunk valakit, aki az adott tájegységben él, aki hiteles, hogy ő meséljen az ottani szokásokról. Fontos, hogy úgy mutassunk be egy-egy tájegységet, hogy az ne legyen se sok, se nyomasztó. Bárki, aki eljön, az halljon valami érdekességet. De ez ránk is igaz, mindig tudnak újat mondani nekünk is. A Kőfeszt Folk­klub napra pontosan a Szabad táncház alatt ünnepli egyéves fennállását. És akkor most beleállunk a táncház öröm­ünnepébe. Szervesen illeszkedik a koncepciónkhoz. Ebből is hagyományt szeretnénk teremteni. 
Miként illeszkedik ez a Szabad táncház a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa projekthez? 
– Maximálisan. Navracsics Tibor, az EKF kormánybiztosa mondta gyimesi folkklubunkon, hogy erről szól az Európa Kulturális Fővárosa program. Miként a támogatásukból létrejött Botond Pajtát is ide sorolta. Ez mind fizikai, mind szellemi kapcsolódást jelent, ami számunkra öröm és boldogság. 
Önnek személyesen mit jelent a népzene, a néptánc? 
– Mindent. És még annál is többet.