Közel hozzák a járókelőkhöz a helytörténetet

Dallos Krisztina, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. kulturális projektmenedzsere elmondta, az Európa Kulturális Fővárosa program célkitűzései közé tartozik, hogy a város és a régió értékeit bemutassák a kulturális évadban. A helytörténeti projektekben arra törekednek, hogy a múltat élő örökségként, identitásformáló erőként jelenítsék meg. 

Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke elmondta, a Privát Veszprém sorozat a város történetét családok történetén keresztül mutatja be. A kezdeményezés egyúttal arra is törekszik, hogy a város múltjában meghatározó, de esetleg manapság kevésbé ismert szereplők bekerüljenek a kollektív emlékezetbe, például Rosenberg Jenő, a szegények orvosa, Óvári Lipót vagy a patikus Ferenczy, Kocsuba és Karabélyos családok, akik generációkon átívelően évtizedekig működtették a Fekete Sas Gyógyszertárat. A jelentős, de mára kissé elfeledett veszprémiekre a patika, továbbá Francsics Károly borbélymester egykori műhelyének, valamint a Mackó cukrászda kirakataiban fotókkal, filmfelvétellel is emlékeznek, emellett sétákat szerveznek és 3D-s üvegszobrok is kikerülnek több helyszínre. 

Szauder Dávid médiaművész, a Privát Veszprém sorozat megvalósítója kiemelte, a projekt révén közel viszik a helyiek és a városba látogatók számára a helytörténet egy szeletét. Az egykori borbélyműhely kirakatában Francsics Károly naplórészlete látható felnagyítva, amelyben hírt ad a pesti forradalomról, emellett 1848-49-es plakátok is helyet kaptak itt, míg két kijelzőn árnyjátékkal jelenítik meg a borbélymester alakját, akiről sajnos fotó nem maradt fenn. A Fekete Sas Gyógyszertár egyik kirakata Rosenberg Jenő (1863-1935) orvosnak állít emléket, aki nemcsak az Óváros téri szecessziós ház építője, hanem a város tiszti főorvosa és a járványkórház orvosa is volt, aki nincstelen betegeit díjazás nélkül gyógyította. A gyógyszertár másik kirakata a Kocsuba és a Karabélyos család patikusainak állít emléket üvegcsékkel, valamint korabeli filmfelvétel is látható. A Mackó cukrászda kirakata a város és az épület egykori vendéglátósait mutatja be fotókkal és mozgóképpel. Az ötödik kirakat a Streit fotóműterem múltját tárja látogatók elé a tervek szerint a Kossuth utcán, ahova egy régi fényképezőgépet is kihelyeznek, amivel a látogatók lefotózhatják magukat. A kirakatokban év végéig biztosan láthatók lesznek a helytörténeti emlékeket bemutató dokumentumok, installációk. 

Az eseményen részt vett Karabélyos Péter is, akinek dédnagyapja, Kocsuba Emil 1911-ben megvásárolta a Fekete Sas patikát. A gyógyszertár az államosításig, mintegy negyven éven át volt a család tulajdonában. Karabélyos Péter a felmenőitől 17 ezer fényképet örökölt, amelyek nemcsak a család, hanem Veszprém helytörténetéhez is fontos adalékot jelentenek. A leszármazott egy családi történetet is megosztott. – Amikor az oroszok bejöttek Veszprémbe a második világháború végén, a patikában minden üvegcsébe beleszagoltak: ami alkoholos volt, megitták, a többit a földre dobták. A katonák ezután a padlásra felvittek egy tarackot, kirúgták a tetőcserepeket, mert úgy tudták, a Tűztoronyban még német katonák rejtőznek: arról, hogy a toronyra lőjenek, apám beszélte le őket – idézte fel Karabélyos Péter.