Van katolikus influenszer?

A Szakralitás és kommunikáció borítóján egy sűrűn szőtt pókháló látható, a benne található tanulmányok médiatudományi szempontból vizsgálják a szakralitás jelentőségeit, jelenségeit, a vallásgyakorlás területeit. Megállapítják, hogy a videóbloggerek, a neten rendszeresen videófelvételek formájában bejegyzésekkel, naplószerűen megjelenők követőtábora megmaradt a pandémia után. Ugyanis influenszer-jelenség terjedt a lelkészek közt, a papok a járvány idején így tudtak kapcsolódni közösségeikhez. Lehetőségük volt adaptálni, némileg átformálva átvenni egy olyan módszert szolgálatuk elvégzésébe, aminek már kialakult a gyakorlata más területeken. Van katolikus influenszer? – teszik fel a kérdést a kutatók, de nem egyértelmű rá a válasz. Ugyanis egyelőre úgy lehet meghatározni ezt az újfajta, ismertséghez vezető lehetőséget, hogy az influenszer az, aki a közösségi médiában tartalomalkotóként szerzett hírnevet, s aki népszerűségével befolyásolni képes követőit. 

Az Egyház és egyéniség című kötetben található írások többek közt azt elemzik, hogy a véletleneknek mekkora hatása volt a történelemre, a művészetre. Általában egy-egy korszakot annak egy-egy nagy alakjához kapcsolunk, pedig apró változásoknak volt igazán nagy hatása, a mindennapi kérdések újszerű megközelítésének.