Középpontban a választások - Beszélgetés Török Gábor politológussal, önkormányzati képviselővel

- Decemberben az addigi kormányzati munkáról azt mondta, hogy annak legfőbb tartalma a helyfoglalás, a kurzusépítés volt. Mire jutottak mostanra, mire számíthatunk a folytatásban?

- A ciklus eddig eltelt részében a kormány a hatalmi politika terén komoly sikereket ért el. Nagyjából teljesültek azok a célok, amiket ezen a területen megfogalmaztak, sikerrel lezajlott az intézmények elfoglalása, átalakítása. A ciklus hátralévő idejében már az lesz a kérdés, hogy a hatalmi térfoglaláson, hivatali berendezkedésen túl milyen eredményt tudnak felmutatni a választóknak, volt-e más értelme ennek a ciklusnak. A kutatások most azt mutatják, hogy az emberek jelentős része csalódott, bizalmatlan és elégedetlen az egész politikai élettel és benne a kormányzat teljesítményével. A kérdés az, tud-e változtatni ezen a kormány.

- Mennyi esélyt lát arra, hogy akkor is a jelenlegi hatalom marad, ha választók szempontjából sikertelen lesz a következő két év? Ha nem jobb élettel, hanem mézzel és korbáccsal erősítik meg pozíciójukat?

- Amíg a titkos választások lehetősége adott, amíg szabadon lehet tájékozódni - az internet korában ennek kizárása elképzelhetetlen demokratikus körülmények között -, és amíg a szabad indulás, szabad részvétel lehetősége megvan a politikai erők számára, addig én nem félteném ezt az országot ilyentől, mert addig a fejekben dől el, hogy mennyire igazodnak az emberek. A választás eredménye végül mindig a szavazófülkékben alakul ki, ahol magányosak a választók, ahol a valódi véleményükkel találkozhatunk. A hatalmi politika különböző formái módosíthatnak a dolgokon, a választókörzetek átrajzolása vagy az előzetes regisztráció intézményének bevezetése javíthatja a hatalmon lévők esélyeit, de a végső kérdés mégis az lesz, hogy 2014-ben mit gondolnak az emberek, volt-e értelme ennek a kormányzati ciklusnak, leegyszerűsítve: jobban élünk-e, mint négy évvel ezelőtt. Ha 2014-ben erre a nem lesz a válasz, de a kormány mégis hatalmon marad, az döntő mértékben nem azért lesz, mert átalakították a választási szabályokat, mert elfoglalták a közszolgálati médiumokat, mert saját embereiket ültették a legfontosabb pozíciókba, hanem azért, mert az ellenzéknek nem sikerült meggyőzni a választókat, hogy a kínálata jobb lenne, más lenne, mint a jelenlegi kormányé.

- Decemberi beszélgetésünkben nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a ciklus vége előtt a kormánypárton belüli esetleges ellentétek miatt új hatalmi helyzet állna elő. Talán ezt a lehetőséget akarta kizárni az a szabály is, ami megtiltotta, hogy a választás után alakult párt új frakciót alakítson a parlamentben. Hisz ez vélhetően nem a Gyurcsányféle párt miatt, inkább egy esetlegesen a Fidesz frakcióból kiváló csoport ellen irányult.

- A parlamenti törvény elfogadása mögött szerintem is inkább ez az elképzelés húzódhatott meg. Bár kigondolói oldaláról ezt én túlzott félelemnek gondolom. A Fidesz frakciót olyan hatékonyan választották ki, hogy abban 2014-ig bármilyen palotaforradalomnak még a nyomai sem jelenhetnek meg. A Fidesz ebben a formában egy annyira centralizált, fegyelmezett politikai erő, amiben változás legfeljebb akkor lehet, ha nagyon komoly választási vereséget szenved. Mindaddig, amíg a reménye megvan annak, hogy folytathatják a kormányzást, addig én semmilyen érdemi változásra nem számítok.

- Ezen nem változtat az új köztársasági elnök színrelépése sem?

- A köztársasági elnök pozícióban lezajlott cserét én nagyon erős minőségi váltásnak tartom. Az országnak a külső megítélésében és a magyar választópolgárok oldaláról is nagyon jót tett, hogy újra van hiteles köztársasági elnöke. Azt is gondolom, hogy Áder János van még annyira fiatal, hogy ne ez a köztársasági elnökség legyen a karrierjének az utolsó állomása, egy fontos szereplője lehet a következő évek magyar politikájának. De én egyelőre inkább csak vágyvezérelt gondolatoknak tartom azokat az elképzeléseket, hogy a köztársasági elnök Orbán Viktorral szemben valamilyen alternatív hatalmi pólus lesz, hogy körülötte formálódik majd ki valamilyen mérsékelt jobboldal. Erre legfeljebb akkor kerülhetne sor, ha a Fideszen belül politikai válság alakulna ki. De ahogy az előbb mondtam, erre most semmi esélyt nem látok. Azok feltételezések, hogy a csökkenő népszerűség miatt majd jönnek a dezertőrök, ezek egyik oldalról túlzott félelmek, a másikról túlzott vágyak. Látni kell, hogy a politikában a változások nem olyan gyorsan mennek végbe, ahogy egyes fantáziálgató elemzők képzelik. A politikában a legfontosabb törvényszerűség a tehetetlenségi erő működése. Még ha úgy tűnik, egy út vége egyértelműen a koppanás a falon, akkor is a legvalószínűbb, hogy megvárják. Lásd a szocialista párt történetét. A politikában egy úton változtatni csak iszonyatos energiával lehet, ezért inkább sokszor el sem kezdik a változtatást, vagy ha el is kezdik, nem biztos, hogy lesz eredménye. Erre meg a kormány év eleji konszolidációs szándékát mondanám példaként. Sokat beszéltek róla, komolyan is gondolták, de mégsem történt meg, mert a tehetetlenségi erő nagyobb volt.

- Önnel, mint aszófői képviselővel nem hagyhatjuk ki azt a kérdést, hogy milyen indítéka és célja lehetett Sólyom László korábbi köztársasági elnöknek az augusztus eleji aszófői beszédével.
 
- Nem látok a fejébe, nem tudom azt, hogy mi a valódi célja, de feltételezem, hogy volt köztársasági elnökként időnként kötelessége elmondani a véleményét a dolgok állásáról. Politikai tőkéje is van hozzá, mert köztársasági elnökként bizonyította, hogy nem egyik vagy másik politikai erő meghosszabbított karjaként kíván működni. Azt hiszem, hogy valahol az üzenete is ekörül fogható meg. Én úgy értettem, hogy a legfontosabb üzenete az volt, emberek, gondolkodjatok, a szemeteknek higgyetek és ne a különböző kommunikációs műhelyekben kigondolt sablonoknak. Egyaránt szólt a jobboldalnak és a baloldalnak is, hogy amikor a politikával kapcsolatos véleményünket kialakítjuk, akkor érdemes inkább a józan eszünkre hallgatni, sem mint a frontpolitikusok manipulációs technikákkal kimódolt véleményére. Sólyom nem azt akarta üzenni, hogy ne higgyetek a pártoknak, hanem azt, hogy először inkább gondolkodjatok, utána döntsétek el kinek hisztek.