Tyúkhúsleves és az új kenyér

Szent István király napja az egyik legősibb magyar ünnep. A magyar államalapítás emléknapja, az új kenyér ünnepe. A Monarchiában és a két világháború között nemzeti ünnepeink között tartották számon és körmenettel emlékeztek meg róla.

1948-ban született meg az új kenyér, majd az alkotmány ünnepe elnevezés. 1956 után a munkás-paraszt szövetség éltetése, zászlófelvonás és tiszt-avatás a Kossuth téren, a debreceni virágkarnevál és a tűzi-játék jellemezte. Rangját a rendszerváltás után kapta vissza, ismét előtérbe került az államalapító, Szent István személye. A jeles nappal kapcsolatos népszokások és egyházi szertartások - az aratás és cséplés befejezésén, az új kenyér felszentelésén, a körmeneten túl - nem maradtak fenn. Országszerte számos településen tartanak ezen a napon búcsút. A Pápán élő Győry Endréné, a régi tárgyak és hagyományok közismert gyűjtője a Rábaközben született. Gyermekkori élményeire így emlékezik:

- A búcsú fantasztikus ünnep volt a faluban. A hosszú ünnepi misét, amin István királyról is megemlékeztünk, ebéd követte, majd délután, a litániát követően kezdődött az ünnep világi része. Ebéd után a templom előtti téren, rozmaringgal a kalapjukon összeálltak a legények és eltáncolták a verbunkot, majd kipördültek és táncost választottak maguknak a leányok közül. Ez fölért egy vallomással, hiszen így tudatták a világgal, hogy ki a párjuk. A búcsú előtt minden házat kimeszeltek, rendbe tették a portákat, fejedelmi lakomával várták a vendégeket. A legszegényebb családnál is tyúkhúsleves került az asztalra. A szomszédok az új kenyér egy-egy szeletével látogatták meg egymást. A búcsú kétnapos volt. Minden ivóban mulatságot tartottak cigányzenével, tánccal. A fiatal asszonyok táncoltak, de az időseb-beknek már nem volt illendő. A ritmust verték a cipőjükkel. Mindenki új ruhát csináltatott az alkalomra, az uradalomban dolgozó fiatal lányok egész évben erre gyűjtöttek. Nagy esemény volt ez, méltóképpen kellett megünnepelni.

1948-ban született meg az új kenyér, majd az alkotmány ünnepe elnevezés. 1956 után a munkás-paraszt szövetség éltetése, zászlófelvonás és tiszt-avatás a Kossuth téren, a debreceni virágkarnevál és a tűzi-játék jellemezte. Rangját a rendszerváltás után kapta vissza, ismét előtérbe került az államalapító, Szent István személye. A jeles nappal kapcsolatos népszokások és egyházi szertartások - az aratás és cséplés befejezésén, az új kenyér felszentelésén, a körmeneten túl - nem maradtak fenn. Országszerte számos településen tartanak ezen a napon búcsút. A Pápán élő Győry Endréné, a régi tárgyak és hagyományok közismert gyűjtője a Rábaközben született. Gyermekkori élményeire így emlékezik:

- A búcsú fantasztikus ünnep volt a faluban. A hosszú ünnepi misét, amin István királyról is megemlékeztünk, ebéd követte, majd délután, a litániát követően kezdődött az ünnep világi része. Ebéd után a templom előtti téren, rozmaringgal a kalapjukon összeálltak a legények és eltáncolták a verbunkot, majd kipördültek és táncost választottak maguknak a leányok közül. Ez fölért egy vallomással, hiszen így tudatták a világgal, hogy ki a párjuk. A búcsú előtt minden házat kimeszeltek, rendbe tették a portákat, fejedelmi lakomával várták a vendégeket. A legszegényebb családnál is tyúkhúsleves került az asztalra. A szomszédok az új kenyér egy-egy szeletével látogatták meg egymást. A búcsú kétnapos volt. Minden ivóban mulatságot tartottak cigányzenével, tánccal. A fiatal asszonyok táncoltak, de az időseb-beknek már nem volt illendő. A ritmust verték a cipőjükkel. Mindenki új ruhát csináltatott az alkalomra, az uradalomban dolgozó fiatal lányok egész évben erre gyűjtöttek. Nagy esemény volt ez, méltóképpen kellett megünnepelni.

1948-ban született meg az új kenyér, majd az alkotmány ünnepe elnevezés. 1956 után a munkás-paraszt szövetség éltetése, zászlófelvonás és tiszt-avatás a Kossuth téren, a debreceni virágkarnevál és a tűzi-játék jellemezte. Rangját a rendszerváltás után kapta vissza, ismét előtérbe került az államalapító, Szent István személye. A jeles nappal kapcsolatos népszokások és egyházi szertartások - az aratás és cséplés befejezésén, az új kenyér felszentelésén, a körmeneten túl - nem maradtak fenn. Országszerte számos településen tartanak ezen a napon búcsút. A Pápán élő Győry Endréné, a régi tárgyak és hagyományok közismert gyűjtője a Rábaközben született. Gyermekkori élményeire így emlékezik:

- A búcsú fantasztikus ünnep volt a faluban. A hosszú ünnepi misét, amin István királyról is megemlékeztünk, ebéd követte, majd délután, a litániát követően kezdődött az ünnep világi része. Ebéd után a templom előtti téren, rozmaringgal a kalapjukon összeálltak a legények és eltáncolták a verbunkot, majd kipördültek és táncost választottak maguknak a leányok közül. Ez fölért egy vallomással, hiszen így tudatták a világgal, hogy ki a párjuk. A búcsú előtt minden házat kimeszeltek, rendbe tették a portákat, fejedelmi lakomával várták a vendégeket. A legszegényebb családnál is tyúkhúsleves került az asztalra. A szomszédok az új kenyér egy-egy szeletével látogatták meg egymást. A búcsú kétnapos volt. Minden ivóban mulatságot tartottak cigányzenével, tánccal. A fiatal asszonyok táncoltak, de az időseb-beknek már nem volt illendő. A ritmust verték a cipőjükkel. Mindenki új ruhát csináltatott az alkalomra, az uradalomban dolgozó fiatal lányok egész évben erre gyűjtöttek. Nagy esemény volt ez, méltóképpen kellett megünnepelni.

- A búcsú fantasztikus ünnep volt a faluban. A hosszú ünnepi misét, amin István királyról is megemlékeztünk, ebéd követte, majd délután, a litániát követően kezdődött az ünnep világi része. Ebéd után a templom előtti téren, rozmaringgal a kalapjukon összeálltak a legények és eltáncolták a verbunkot, majd kipördültek és táncost választottak maguknak a leányok közül. Ez fölért egy vallomással, hiszen így tudatták a világgal, hogy ki a párjuk. A búcsú előtt minden házat kimeszeltek, rendbe tették a portákat, fejedelmi lakomával várták a vendégeket. A legszegényebb családnál is tyúkhúsleves került az asztalra. A szomszédok az új kenyér egy-egy szeletével látogatták meg egymást. A búcsú kétnapos volt. Minden ivóban mulatságot tartottak cigányzenével, tánccal. A fiatal asszonyok táncoltak, de az időseb-beknek már nem volt illendő. A ritmust verték a cipőjükkel. Mindenki új ruhát csináltatott az alkalomra, az uradalomban dolgozó fiatal lányok egész évben erre gyűjtöttek. Nagy esemény volt ez, méltóképpen kellett megünnepelni.

- A búcsú fantasztikus ünnep volt a faluban. A hosszú ünnepi misét, amin István királyról is megemlékeztünk, ebéd követte, majd délután, a litániát követően kezdődött az ünnep világi része. Ebéd után a templom előtti téren, rozmaringgal a kalapjukon összeálltak a legények és eltáncolták a verbunkot, majd kipördültek és táncost választottak maguknak a leányok közül. Ez fölért egy vallomással, hiszen így tudatták a világgal, hogy ki a párjuk. A búcsú előtt minden házat kimeszeltek, rendbe tették a portákat, fejedelmi lakomával várták a vendégeket. A legszegényebb családnál is tyúkhúsleves került az asztalra. A szomszédok az új kenyér egy-egy szeletével látogatták meg egymást. A búcsú kétnapos volt. Minden ivóban mulatságot tartottak cigányzenével, tánccal. A fiatal asszonyok táncoltak, de az időseb-beknek már nem volt illendő. A ritmust verték a cipőjükkel. Mindenki új ruhát csináltatott az alkalomra, az uradalomban dolgozó fiatal lányok egész évben erre gyűjtöttek. Nagy esemény volt ez, méltóképpen kellett megünnepelni.