Álszentek és hiszékenyek

Moliére bravúrosan megírt vígjátéka nem igényel különösebb aktualizálást. A maga idejében egy konkrétabb társadalmi-politikai viszonyt, illetve állami-egyházi és művészi szabadság kapcsolatát firtató kérdést boncolgatott. Ám az, hogy folyamatosan játsszák, azt jelzi, nem csupán politikai röpirat, hanem egy hangsúlyosabb mű  - mondja Vándorfi László, a darab rendezője.

Az előadás teljesen szöveghű, némi frissítésen azonban átment. A színpadon a barokk ruhák mellett telefon, sőt egy televízióképernyő is feltűnik. A rendező másik változtatása a darab legvégén látható.

Vándorfi László rendező és a címszereplő, Kiss Dávid. Humoros jelenetek az emberek jelleméről (Fotó: Gáspár Gábor)

- Moliére több műve - így a Képzelt beteg is - balettel végződik, de ez az előadás nem. Ennek ellenére mi beletettünk egy érdekes jelenetet, ahol az egyik  szereplő eltáncolja mondanivalóját egy egyelőre még meglepetés dalra.  A rendező szerint a cím ugyan álszentet jelent, de Tartuffe ennél jóval több. - Nagy játékos, egy hitipari magánvállalkozó, aki mindig ott csap le, ahol úgy érzi, fogadtatást talál. S hogy hol van ilyen? Ott, ahol valakinek valamilyen rejtegetnivalója akad. Ahol valamilyen seb, vagy repedés sejlik a lélek burkán. Kiss Dávid, színész kihívásnak tartja Tartuffe szerepét. - Nehéz szerep, mert összetett jellem. A darabban az egyetlen olyan személy, aki nem álszent. Hedonista, minden élethelyzetből ügyesen kibújni tudó, szexuálisan túlfűtött alak, aki mindvégig önmagát adja.

A címszereplő úgy látja, bár az eredeti, versben való beszéd nehézséget jelent a színésznek és kevésbé megszokott a mai fül számára, bízik benne, hogy a közönség jól fogadja. - Talán nem is áll még olyan távol az emberektől ez a fajta színjáték. Fontos, hogy tudjunk nevetni önmagunkon.

Kiss Dávid hozzáteszi, a szövegben nincsenek kimondott poénok, így több szerep hárul a színészekre, az adott helyzetben előhozott színészi játékra, ahol a jellemkomikum kapja a nagyobb hangsúlyt. A számára legkedveltebb, egyben Tartuffe legerősebb szavainak tartja azokat, melyeket az elcsábítani kívánt Elmirának mond: "Ha gondot csupán az ég jelent magának, könnyedén elhárítom utunkból ezt a gátat. S nem kell, hogy szívét az ég ijessze meg."

A premiert március 2-án este hét órakor Veszprémben, a Pannon Várszínházban tartják. 



Az egyház nem vette jó néven  a művet

A Tartuffe című komédiát 1664-ben írta meg MoliŠre, és még ugyanebben az évben be is mutatták. XIV. Lajos király és a közönség tetszését elnyerte, ám ellenzői, főként a katolikus egyház nyomására cenzúrázták. A párizsi érsek felhívást adott ki, melyben kiközösítéssel fenyegette meg azokat, akik a darabot megnézik, játszanak benne, vagy akár csak olvassák. Tartuffe nyilvános levelében így reagált: A komédia az a látható forma, amivel a természet ruházott fel mindent, ami ésszerűtlen, azért, hogy meglássuk, és ugyanakkor el is tudjuk kerülni ezt az ésszerűtlenséget. Hogy fel tudjuk ismerni a komikust, tudnunk kell mi a racionális.