2013.05.23. 17:24
Ügyészségi álláspont trombitaszó-ügyben
Az „ügyfelek kérelme több mint hat hónapja nem került érdemi elbírálásra, ami az ügyfelek érdeksérelmén kívül a közérdek sérelmével is járt, az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárásokba való bizalmát súlyosan megrendítette” – állapította meg a Veszprém Megyei Főügyészség, a zeneiskolai zajkibocsájtásáról szóló lakossági panasz kapcsán.
Tavaly nyáron a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola az önkormányzat beköltöztette a VMK épületébe (Dózsa György u. 2.) Az illetékesek alkalmasnak minősítették az épületet az oktatásra, csakhogy a környékén lakók elviselhetetlennek tartják a fúvósok gyakorlását. Emiatt a Toborzó utca 4. számú társasház lakói tavaly szeptember elején panaszt tettek a város jegyzőjénél.
Később csatlakoztak hozzájuk a 6. számú ház lakói is. Miután ügyükben hatósági levelezgetésen kívül hónapokig semmi sem történt, a panaszosok a Veszprém Megyei Főügyészséghez fordultak azon kérelmükkel, hogy ügyükben az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárjon.
Arra számítani lehetett, hogy a lakók kifogásolni fogják a hangzavart, hiszen nem először kértek hatósági közbenjárást zajártalom ügyben. Korábban a mindössze heti két alkalommal történő kóruspróbák kezdték ki az idegeiket, s a zajkibocsátási mérések igazolták őket. A hatósági döntés értelmében a kórus csak zárt ablakok mögött gyakorolhatott.
Zavarja a kiszűrődő zene a szomszédokat. Ki tesz igazságot?
Amennyiben tehát a független hatóság úgy ítéli meg, hogy az iskola hangosabb a megengedettnél, korlátozhatja a zajkibocsájtását. Csakhogy a trombitálás-ügyben ezidáig nem sikerült eldönteni ki is a független hatóság? Februárban lapunk hasábjain is foglalkoztunk Dózsa Mártához, a lakók képviselőjéhez címzett jegyzői levéllel, amelyben több gépelt oldalon, dátumok, ügyiratszámok és jogszabályok sokasága között boncolgatja az eddigi hatósági tétlenkedés, indokait. Ekkor fordult a képviselő - törvényességi felügyeletet kérvén - az ügyészséghez.
A napokban megérkezett az ügyészség válasza. Az illetékesek alaposan körbejárták a történetet s megállapították, a lakók jogosan kifogásolják, hogy aktatologatáson kívül nyolc hónapja semmilyen döntés nem született az ügyükben. Az ügyészség, az átlagos ember számára kacifántos jogásznyelven, ám egyértelműen leszögezi: „két tárgykörben is negatív hatásköri összeütközés keletkezett”.
Ugyanis nem sikerült eldönteni, kinek a hatáskörébe tartozik a zajszint-mérés elrendelése, a fehérvári környezetvédelmi és vízügyi hatósághoz vagy a város jegyzőjéhez. Amennyiben ugyanis, amiatt nem indul eljárás, mert ugyanabban az ügyben több hatóság is megállapítja saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát – mint az jelen esetben is történt – „az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését”, mert az ügyfél ügye nem maradhat elintézetlen. Az igazsághoz tartozik, hogy valójában megkísérelték az egyeztetést, de a levélváltásokon kívül más nem történt.
Az ügyészség indítványozta, hogy a közép-dunántúli környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség szüntesse meg törvénysértő mulasztását, és 30 napon belül az ügyben egyeztetést kezdeményezzen Veszprém város jegyzőjével. A peren kívüli megállapodás érdekében feltétlenül indokoltnak tartja a veszprémi önkormányzattal való egyeztetést.
A felügyelőség az ügyészi felhívással nem értett egyet ezért a megyei főügyészség kérelmet nyújtott be a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz közigazgatási nem peres eljárás lefolytatása céljából. Indítványozta, a bíróság kötelezze a felügyelőséget, hogy (újabb) 30 napos határidőn belül kezdeményezzen egyeztetést a város jegyzőjével, a „negatív hatásköri vita eldöntése érdekében”. Eredménytelenség esetében az eljáró szerv a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lesz.