Hírek

2016.06.06. 12:50

Trianon volt az utolsó csepp - A Magyar Királyság sorsa már jóval a békeszerződés aláírása előtt eldőlt

A trianoni békeszerződés - nekünk, magyaroknak békediktátum - az első világháborút volt hivatott lezárni. Magyarország a szerződést kilencvenhat éve, 1920. június 4-én írta alá. Ez a nap 2010 óta a nemzeti összetartozás napja.

Agárdy Csaba

Ha 1920. június 4-ről beszélünk, egy kicsit vissza kell menni a múltba. A Magyar Királyságnak az Osztrák Császársággal való 1867-es ki-egyezése utáni időszakot a boldog békeidőknek nevezzük. Magyarország Európa egyik legfejlettebb, leggazdagabb országává vált, virágzott a kultúrája, egyfolytában fejlődött az ország. Ez a korszak 1914-ben, az első világháború kitörésével befejeződött. Ebben az időszakban már érett egy nagy európai háború: az angolok, a franciák, az oroszok, a németek és Habsburgok szinte várták a pillanatot, az okot, hogy kirobbantsák a háborút. Ez a pillanat akkor jött el, amikor Gavrilo Princip, egy szerb diák Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst. Ferenc József, a Habsburg-ház feje, az Osztrák-Magyar Monarchia császára családi sérelemként kezelte az ügyet, és megtámadta Szerbiát, ami végül az első világháború kirobbanásához vezetett.

A trianoni békeszerződés eredményeként a 325 411 négyzetkilométer összterületű Magyar Királyság után egy 92 952 négyzetkilométer területű Magyar Királyság jött létre

Magyarország nem akarta ezt a háborút, Tisza István akkori miniszterelnök tudta, milyen veszéllyel járhat ez a háború, azzal is tisztában volt, hogy a románok ekkor már nagyon vágytak magyar területekre, arról nem beszélve, hogy a Habsburg Birodalom ingatag lábakon állt, a birodalom népei már függetlenségre vágytak, ezért Ferenc József szinte csak a magyarokra számíthatott. Ilyen viszonyok között keveredett a Magyar Királyság a háborúba. A háború sokáig győzelemmel kecsegtetett, majd állóháborúvá vált. 1918-ra azonban már recsegett-ropogott a Monarchia mellett Németország is, aminek az lett a vége, hogy októberben a Habsburg Birodalom nagy vereséget szenvedett Olaszországban, ennek következtében a birodalom fegyverszünet kérésére kényszerült. A vereség előtt is már veszélyben volt a Habsburg Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia jövője, mivel a birodalom népei már 1918 áprilisában kijelentették, hogy független államban akarnak élni.

A vereség hatására azután 1918 őszén sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok. Az első a román volt, majd következett a szerb-horvát-szlovén, őket követte a lengyel, a cseh, a szlovák és az erdélyi. Magyarországon 1918. október 25-én alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács.

Ezek a nemzeti tanácsok azután előkészítették a forradalmakat, és elsőként Ausztria jelentette be, kilép a Habsburg Birodalomból, majd sorra jelentették be a nemzetek elszakadásukat, önállóságukat. 1918 végére gyakorlatilag megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Habsburg Birodalom. A birodalom felbomlásával pedig megkezdődött a Magyar Királyság feldarabolása. Az országvesztésünk 1919 augusztusára odáig jutott Károlyi Mihály hibái miatt, hogy már csak a Dunántúl maradt magyar kézen. De mik is voltak Károlyi legnagyobb baklövései? Először is Károlyi Mihály, miután IV. Károlytól elfogadta a miniszterelnöki megbízatást, az ország legitim vezetője lett, másnap azonban visszavonta a Habsburgoknak tett esküt, és a nemzeti tanácstól kért felhatalmazást. Mivel a nemzeti tanács nem törvényesen választott szerv, nem volt szalonképes Európában, így Károlyi legitimitása megszűnt, nem tekintették Európában tárgyalópartnernek. A másik hatalmas hiba az volt, hogy feloszlatta a hadsereget, ezzel teljesen védtelenné téve az országot. Ezen rögtön kaptak a csehek, a szerbek, a románok és elkezdték az országot elfoglalni. Ebben az időszakban az országnak csak körülbelül 20 000 négyzetméternyi területe nem volt megszállva. Ekkor már az antant is szeretett volna Magyarországgal békét kötni, de hazánknak még mindig nem volt legitim kormánya. (Bár az is tény, Károlyi sem tudta volna megakadályozni az ország feldarabolását, az viszont vita tárgya lehet, hogy a csonkolás mértékét tudta volna-e csökkenteni.) Az antant egy brit diplomatát bízott meg (1919. október) azzal, hogy keressen az ország élére egy olyan személyt, akivel megkezdhetik a tárgyalásokat, aki legitim magyar államot, rendet tud létrehozni. Sir George Clark több jelölttel való tárgyalás után Horthy Miklós mellett döntött. Elhatározásában nagy szerepet játszott, hogy Horthynak nagy tekintélye volt, és az ország egyetlen tényleges hatalommal bíró katonai parancsnoka volt. Az antantnak volt néhány feltétele, amit Horthyval közöltek, például demokratikus választások kiírása, legitim kormány és parlament létrehozása. Viszont Clark is tett ígéretet, az antant nevében garantálta, ha Horthy megteszi, amit kell, akkor a románokat kiparancsolják az országból, és Horthy lehet az ország első embere. Mindkét fél tartotta szavát. Horthy kormányzóvá kinevezése után (1920. március 1.) következhetett csak be, hogy Magyarország békekötéssel befejezze a háborút. Bár az is igaz, az első békeküldöttség már januárban elindult Párizsba.

A trianoni békekötés előtt 60 ezer négyzetkilométer volt Magyarország területe. Ekkor még a románok a Tiszáig uralták az országot (idáig vonultak vissza Budapestről), délen Pécs és Baja szerb uralom alatt volt, semleges terület volt Szeged és Makó.

Horthy Miklós kormányzóvá kinevezése után következhetett csak be, hogy Magyarország békekötéssel befejezze a háborút
Fotó: wikipédia

Az országban rendezett volt a helyzet, és ekkor az antant már inkább a magyarok mellett, mint a mohó szerbek és románok mellett állt. Végül Horthynak sikerült megmentenie harmincezer négyzetkilométert. A tragikus országvesztést mindenki Trianonnal köti össze, pedig az ország sorsa már jóval korábban megpecsételődött. A trianoni békekötés már csak egy színjáték volt, a lapok le voltak osztva...

Gróf Apponyi Albert is hiába tartotta meg híres beszédét, amelyben - többek közt - az alábbiak is álltak.

Igen tisztelt Elnök úr, Uraim!

Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy alkalmat adtak nekünk álláspontunk kifejtésére. ( ) Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételei megvonassanak. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányáinak legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jórészétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől, ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és különös helyzet előtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben?

Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét, és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák-Magyar Monarchia ügyeire, és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök...

Apponyi beszéde sokakban nagy hatást keltett, mivel azonban a békeszerződés már megszületett, az érveit nem vették figyelembe. Ugyan-úgy mint Teleki Pál vörös-térképét sem, amelyen etnikai-néprajzi-történelmi érvek munkáinak tucatjaival érvelt Trianonban az ország igazságtalan felosztása ellen. 1920 márciusában a magyar tárgyalódelegáció el is hagyta a békekonferencia helyszínét és hazautazott. A szerződést végül az erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost írták alá 1920. június 4-én. A szerződést 1921-ben iktatták be a magyar jogrendszerbe - fekete keretben.

A békeszerződés eredményeként a 325 411 négyzetkilométer összterületű Magyar Királyság után egy 92 952 négyzetkilométer területű Magyar Királyság jött létre. Magyarország területe kétharmadát (67 százalékát) vesz-tette el, de Horvátországgal együtt ez 71 százalék. Az ország lakossága az 1910-es népszámláskor 18 464 533 volt, ez a szám 7 615 117 főre csökkent. (3,3 millió magyar került szülőföldjén kisebbségbe.) A magyar királyságból Románia, Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Ausztria, és Lengyelország is kiharapott egy részt. Fiume, a mai horvátországi Rijeka, előbb független volt, majd Olaszországhoz került. Magyarország területe a soproni népszavazás, majd az újabb népszavazások és területcserék után 93 075 kilométerre nőtt. A területvesztésen kívül Magyarországot még jóvátétellel és sok egyébbel büntették. Csak önkéntes és maximum 35 ezres hadsereget tarthatott fenn. De ennek a seregnek páncélos járművei és repülőgépei nem lehettek. Az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére, de Magyarország vasútja is csak egy sínpárral rendelkezhetett. A gazdaságot ért csapásról néhány adat. A Magyar Királyság termőföldjének 61,4, faállományának 88, vasúthálózatának 62,2, kiépített útjainak 64,5, nyersvasának 83,1, ipartelepeinek 55,7, hitel- és bankintézeteinek 67 százalékát vesztette el.

Érdemes néhány szót ejteni a Párizs környéki békékről, hiszen az első világháború lezárása nemcsak a trianoni békeszerződés volt. A vesztesek közül Németországgal Versailles-ban, Ausztriával Saint-Germain-ben, Bulgáriával Neuillyben, Törökországgal Sévresi-ben született meg az első világháborút lezáró békekötés. Azonban egyik békekötés sem volt olyan szigorú és igazságtalan, mint ami Magyarországgal született meg. Felvetődik a kérdés: a magyarokkal miért voltak ilyen szigorúak az antant képviselői? Már az is elég furcsa, hogy még a velünk együtt vesztes Ausztria is kapott területet Magyarországból. A Magyarországgal való igazságtalanságnak talán az is oka volt, hogy a magyar nép nem tartozik sem az angolszász, sem a germán, sem a latin, sem a szláv népcsoporthoz. Így gyakorlatilag egyedül voltunk, teljesen magunkra maradtunk. Az viszont tény, hogy se Franciaországnak, se Angliának nem volt érdeke, hogy a Habsburg-dinasztia továbbra is vezető hatalom legyen Közép-Európában, és nem akartak itt egy soknemzetiségű, nagy országot. A Monarchiát mindenképpen fel akarták darabolni, és ehhez nekik kapóra jöttek a szerbek, a szlovákok, a románok, a horvátok és a csehek önállósodási törekvései. Az sem javította a helyzetünket, hogy az első világháború után az ország egy időre kommunista berendezkedésűvé vált.

Az első világháborút lezáró párizsi békeszerződés rögtön magában hordozta a második világháborút. Arról ne is beszéljünk, hogy az akkor létrehozott soknemzetiségű államok mára már nem léteznek. Csehszlovákia kettévált Csehországra és Szlovákiára, Jugoszláviából Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina lett.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!