A Bakony, a természetet kincsestára

A Bakonyi Természettudományi Múzeumot - hazánk első vidéki természetrajzi szakmúzeumát - 1972-ben alapították, de gyűjteményei évszázados múltra tekintenek vissza. A Pro Natura díjas múzeum belső és külső munkatársainak részvételével 1962 óta folyik a hegység tudományos vizsgálata, tájékoztatta lapunkat dr. Kutasi Csaba igazgató, entomológus.

A múzeum alaptevékenysége a Bakony-hegység természeti képének – zoológiai, botanikai, természetföldrajzi, geológiai, őslénytani, ásványtani – kutatása, a gyűjtött anyag őrzése, tudományos feldolgozása, bemutatása, a tudományos eredmények ajánlása a környezet- és természetvédelemben.

Gyűjtőterülete a természetföldrajzi értelemben vett Bakony-vidék, de összehasonlító célzattal országos és külföldi anyagot is gyűjt. Tudományos kutatásokat folytatnak faunisztikai, florisztikai, ökológiai témakörökben, emellett monitoring vizsgálatok végeznek Dr. Kutasi Csaba megemlített, faunisztikai és florisztikai vizsgálatok folytattak, folytatnak a Bakony természetes élőhelyein.

A Bakonyi Természettudományi Múzeum gerinces gyűjteménye egyedülálló Magyarországon (Fotó: Penovác Károly)

Ilyen például a rátóti nagy-mező élőhelytérképezése és botanikai felmérése; Balatonfűzfő-Tobruk botanikai-zoológiai vizsgálata; a környezetkímélő erdészeti művelési mód hatásának vizsgálata a bogárfaunára (Zánka); bakonyi barlangok ízeltlábú faunájának kutatása; Fekete-hegy (Szentbékkálla) tőzegmohás és lefolyástalan tavainak futóbogár-faunája; fokozottan veszélyeztetett sólyomfajok állományhelyzete a Bakony térségében; a Bakony-hegység vizes élőhelyeinek ornito-faunája ; a Bakony-hegység fokozottan védett madárfajainak kutatása (fekete gólya, kígyászölyv).

A 2001 óta vizsgálják a Bakony-hegység területén élő vörös vércse populáció élőhelyi körülményeit. A kutatás során öt megye területén közel 600 költőláda ellenőrzésén keresztül 322 költőpárnál folytattak költésbiológiai és populációdinamikai vizsgálatokat. Tudományos célú madárjelölést 241 pár 1150 fiókájánál végeztek 2012-ben.

A Bakony élővilágát, a múzeum tudományos eredményeit, az évtizedek alatt összegyűlt geológiai, botanikai és zoológiai ismeretanyagot állandó kiállításunkon keresztül mutatják be, mondta az igazgató. A gerinctelen zoológiai gyűjteményünk 290 000 darabos, ebből a rovargyűjtemény 262 000 darabos, a többit puhatestűek (csigák, kagylók) és egyéb ízeltlábú rovarok (pl.:százlábúak, pókok) adják. A 33 000 darabos botanikai gyűjtemény nagyobb része a törzsgyűjtemény (a természetföldrajzi Bakonyvidék és Veszprém megye területéről származó anyag), a többi összehasonlító gyűjtemény (más földrajzi helyről származó anyag). Zoológiai gyűjteményük ugyancsak páratlan.

A gyűjteményben őrzött rovarok száma idén már elérte a 290 ezer egyedet, így hazánk egyik legnagyobb, vidéki közintézményben levő rovargyűjteményének tekinthető. A Bakonyi Természettudományi gerinces gyűjteményében napjainkban 8966 darab egyedi leltározású tárgy (preparátum) található, ami ugyancsak ritkaság.

A Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre 2000-ben adta ki A Bakony a Természet kincsestára című kötetet. A kötethez készült egy melléklet, amelyben a bakonyi védett növényeket és állatokat vették számba rendszertani kategóriák szerint. Még arra is kitértek, hogy a Bakony mely kisebb egységében (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Keleti-Bakony, Bakonyalja) fordulnak elő. A védett növények, állatok eszmei értékeit is feltüntették. Alapos munkát igényelt mindennek az összegyűjtése, de megérte a fáradozás, ugyanis sokan kíváncsiak voltak rá. Mindezt igazolja, hogy a kötet 2008-ben – már a múzeum kiadásában – a második kiadást is megérte. Igaz, eközben részben azért változott, mely növény-, és állatfajok élveznek is védettséget, vagy fokozott védettséget, de a melléklet mindenképpen alapos iránymutató.

A Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma 2013-tól az MTM filiáléja lett.