Mitől város a város? - Kilenc településünk ma már csak falu lehetne

Idén városi címet szeretett volna még Csopak, Tihany és Révfülöp is, hiszen a városi cím magában hordozza a fejlődés lehetőségét. Most mindhárom település bukhatja a pályázatot. Vajon mitől válik egy város várossá?

Korábban elég volt a központi fekvés ahhoz, hogy egy település város lehessen, mostanra azonban megváltozott a helyzet, olyannyira, hogy megyénkben csak hat felelne meg az új kritériumoknak. Veszprém (60 788 lakos), Pápa (31 368), Ajka (28 775), Várpalota 20 106), Tapolca (15 823) és Balatonfüred (13 306) kivételével minden település aggódhatna, ugyanis a megye egyetlen további városának lakossága sem éri el a tízezret. Nyilvánvaló, hogy a már városi címet kapott településeket nem fenyegeti a visszaminősítés, másrészt az is könnyen belátható, hogy pusztán a lakosok számából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Kirándulók Balatonfüred kikötőjében. A települést negyvennégy éve nyilvánították várossá. A cím magában hordozza a fejlődés lehetőségét (Fotó: Stiger Ádám)

Az idei esztendőben városi címre pályázott megyénkből az 1770 lelkes Csopak, Tihany (1380) és Révfülöp (1200). Érdekesség, hogy legnépesebb nagyközségünk, Csabrendek több mint háromezer lakossal büszkélkedik.

Idén huszonhárom község szállt versenybe Magyarországon a városi címért, de valószínűleg a pályázókból egyetlen település sem lesz város a közeljövőben. A városi címre vágyó községek közül a legnagyobb lélekszámúban 7500-an élnek, a legkisebben pedig alig több mint ezren. Az önkormányzatoknak januárig kellett leadniuk várossá nyilvánítási kérelmüket. A pályázatokat első körben egy héttagú bizottság véleményezi – a munkában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a Magyar Faluszövetség (MFSZ), a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség képviselői vesznek részt. A bizottság véleménye alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki ez alapján dönt. Csakhogy a kormány márciusban visszamenőleg módosította a várossá nyilvánítás feltételeit.

A 2011-es önkormányzati törvény csupán általánosságokban írja körül a várossá nyilvánítás kritériumait. A jogszabály gumiparagrafusaiban csak annyi szerepel, hogy városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. Persze, hogy ez mit jelent, az négy éve még nem volt kőbe vésve. A márciusban módosított 2012-es kormányhatározat azonban kézzelfoghatóbbá tette az elvárásokat. Eszerint egy község akkor tölt be térségi szerepet, ha a dolgozók legalább húsz százaléka más településről jár be dolgozni. A határozat szerint azok a települések ütik meg az átlagos városi szintet, ahol a lakosság lélekszáma eléri a 10 ezer főt, és az az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett, csatornázottsága minimum hatvanszázalékos, a belterületi utak kilencven százaléka szilárd burkolatú, van alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménye, van rendőrkapitánysága vagy helyi rendőrőrse, hivatásos tűzoltósága, katasztrófavédelmi őrse vagy önkormányzati tűzoltósága. Van egészségügyi alapellátás, van tanuszodája vagy többcélú sportcsarnoka, az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább húsz százaléka a helyi iparűzési adóból folyt be. Az új 10 ezer fős követelménynek a KSH 2014-es adatai szerint jelenleg egyetlen község felel meg, a Pest megyei Solymár. Lázár János korábban úgy fogalmazott, hogy a várossá nyilvánítás fontos a polgármesternek, a képviselő-testületnek és az ott élőknek, de sok esetben előfordult, hogy egy város úgy kapott ilyen rangot, hogy közben nem volt erre felkészülve, és azt is mondta, hogy nem akar megbántani senkit, de azért, mert valamelyik települést kerek pár száz éve alapították, attól még az nem város.

A Fidesz-kormányzat 2010 óta nem osztogatta túl bőkezűen a városi rangot. Választási évben nem lehet ilyet adományozni, 2011-ben és 2012-ben pedig az önkormányzati rendszer átalakítására hivatkozva nem adtak új címeket. 2013-ban aztán 18 település kapta meg ezt a rangot. 2000 és 2010 között azonban a magyar történelemben soha nem látott városicím-adományozási dömping indult. A könnyebb feltételeknek és a megengedőbb politikai légkörnek köszönhetően tíz év alatt 106 település vált várossá. Így ma 346 város van Magyarországon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból, illetve az idén tavaszi módosításból is arra lehet következtetni, hogy a kormányzat nem szeretné növelni a magyarországi városok számát. Ehhez elegendő, ha komolyan veszik a tízezres határt. Ha így lesz a jövőben, az merőben ellentétes a rendszerváltás óta követett gyakorlattal. A mai városok több mint fele ugyanis az utóbbi negyed században kapta ezt a címet.

De vajon mit nyertek azok a települések a városi címmel, amelyek még időben megkapták ezt a rangos elismerést? Összeállításunkban ennek jártunk utána.

BALATONALMÁDI (8578 fő) 1989-ben kapta meg a városi rangot a nagyközség. A mai város négy településrész: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava összefonódásából fejlődött ki.

– Sok helyzetben, például egyes pályázatoknál előnyt jelent ez a rang, de inkább presztízs – mondta Keszey János polgármester. – Számunkra például sokkal több előnnyel járt, hogy 2013-ban járási központ lettünk, hiszen ezzel közigazgatásilag jelentősebb változásokon ment keresztül a település, jobban fejlődtünk, mint a környező települések. Egyébként nagyon sajnálom Tihanyt és Csopakot, hiszen ezek a települések is kiérdemelték már a városi rangot.

BALATONFŰZFŐ (4169 fő) A pályázati lehetőségek és a rang miatt fontos a városi titulus – mondta a Naplónak Marton Béla, Balatonfűzfő polgármestere. A település még 2000-ben kapta meg a városi címet, pedig állandó lakosainak száma ma is csak alig haladja meg a négyezret. A település első embere a Naplónak azt mondta: bár ezzel maga ellen beszél, de egyetért azzal, hogy most lakosságszámhoz kötik a városi rangot. Az ő arcára is mosolyt csal ugyanis egy ezer–kétezer lelkes város. Úgy fogalmazott: lejáratódik a városi cím, ha azt mindenki megkaphatja. Ez egyfajta rang, hiszen ahol több ember él, ott magasabb a szellemiség is.

BADACSONYTOMAJ (2186 fő) Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere úgy nyilatkozott, hogy sokra tartják, hogy az idősebb generáció tudatosan javítgatja, ha valaki eltéveszti és falut mond, a fiatalabb generációk tagjai viszont már tévesztés nélkül használják a „mi városunk” kifejezést. – A várossá nyilvánítás, ahogy Lamperth Mónika akkori belügyminiszter mondta avatási beszédében: „a múlt elismerése és a szép jövő ígérete”. Úgy véljük, ennek a lépésnek igazi haszonélvezői a gyermekeink, az unokáink lesznek. Természetesen jöttek befektetők is, szállodák, panziók épültek, fejlődtek a borászatok, az ingatlanok ára megemelkedett, nőtt a szolgáltatások száma és színvonala. Jobb lett a település finanszírozása, az idei évtől közös önkormányzati hivatalt alakítottunk ki Ábrahámheggyel, ami már a mikrorégiós együttműködés újabb eredménye. Az elmúlt évtizedben több száz millió forintnyi pályázati forrást sikerült elnyernünk, amelyet fejlesztésekre fordítottunk. A várossá válás növeli a kompkikötő létesítésének esélyét. Úgy látjuk, hogy meg tudtunk felelni az elvárásoknak. Óvodánk térségi fenntartásban működik, az iskola a megye egyik legjobban felszerelt intézménye, a vasúti és közúti megközelítés mellett a hajózás is szerepet kap nálunk. A gyermekorvosi és a fogorvosi területen több települést látunk el a modern, felújított, jól felszerelt egészségházunkban – mondta a polgármester.

BERHIDA (5861 fő) Pergő Margit, Berhida polgármestere szerint régen jobb dolguk volt a kisvárosoknak, hiszen a központi költségvetésből jelentős támogatást kaptak.

– Mára ez megszűnt, ám feladataink továbbra is megvannak. Jó példa erre az intézményhálózat. Berhidán két iskolát, két óvodát, két művelődési házat és egy bölcsődét is működtetünk, mindegyiket saját forrásból. Utóbbit 50 esztendeje, ráadásul nem is kötelező feladatként. Az épület felújítására azonban nem pályázhatunk, mert a bölcsődék fejlesztését érintő forrásokra csak a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések jogosultak – mondta el a Naplónak Pergő Margit, aki szerint egyébként a városi rang nem elsősorban attól függ, hogy megvan-e a cím, hanem attól, hogy miképp gondolkodnak az ott élők, hogy viszonyulnak a településükhöz, a közösségükhöz.

HEREND (3411 fő) Először bővült a helyi lakosságnak és a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott szolgáltatások köre, így az okmányiroda, gyámhivatal, építési hatóság, könyvtár és művelődési ház kötelező fenntartása. Körzetközponti szerepkört látott el Herend – kezdte Jánszky László polgármester.

– A feladatellátáshoz saját forrásait is fel kellett használnia. 2013-tól szűkült a kisvárosok feladatköre, megszűnt a gyámhivatal és az építési hatóság Herenden, valamint az okmányiroda kormányablakként a járási hivatal szervezeti egysége lett. A vidékfejlesztést szolgáló – ötezer fő alatti lakosságszámú településekre kiírt LEADER-pályázatokon – városi státusza miatt Herend nem tudott indulni, más pályázatoknál pedig együtt indult a jóval nagyobb gazdasági erőt és szellemi potenciált képviselő (nagy)városokkal. Inkább presztízsjellegű előnyt jelent a városi rang. A finanszírozás esetében minimális az eltérés egy kisváros és egy község esetében. Például a feladat-alapú állami támogatások között a települési önkormányzatok működésének támogatása jogcímen több támogatás jár azonos lakosságszám mellett a városi jogállású településnek. Nyilvánvalóan olyan kistelepülések kaptak az ezredforduló idején városi rangot, ahol országos jelentőségű látványosság van, például Harkány, Zalakaros, Visegrád, és Herend is. Az új kormányrendelettel támasztott követelmények közül a tízezer főt meghaladó lakosságszám, helyi rendőrőrs, önkormányzati tűzoltóság, egészségügyi szakellátási intézmények követelményének Herend sem felel meg – tette hozzá a polgármester.

SÜMEG (6283 fő) Felelősséggel is jár a városi rang – állítja Végh László, Sümeg polgármestere, aki szerint a városi ranggal tudott élni a település, nem lenne szerencsés, ha a jövőben nem lenne erre módja.

– A rang kedvező feltételekkel jár például a pályázatok és a hivatali dolgozók számának tekintetében. Alig hétezer lakosa van Sümegnek, de a feltételeknek megfelelünk. Általános és középiskolánk van, hamarosan közösségi főiskolánk is lesz. Több mint 16 ezer fős közösséggel járási központ vagyunk, megyehatárokon túl nyúló vonzáskörzettel. A városi létnek sokkal kevesebb a kézzelfogható haszna, de a felelősség megnőtt, ez pedig egyben jó és teher is. A járások alakulásánál természetes volt a sümegi járás fontossága. A városi funkciót be tudtuk tölteni, az ismertségünk szintén jó, a munkahelyteremtés területén még van tennivaló. Oktatási és egészségügyi rendszerünk megfelel a városi rangnak, egyedül bíróságunk nincsen – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha a lakosság számához kötnék a városi rangot. Ennek ellenére az elmúlt időszakban több olyan, mindössze két-háromezer lakosú település kapta meg azt, amelynek az intézményrendszere sem indokolta azt, ezzel nem ért egyet.

ZIRC (7083 fő) Ottó Péter, Zirc polgármestere szerint egy települést nem csak adottságai, hanem a térségben betöltött funkciója is meghatározhatja, kiemelheti a többi közül. A több mint harminc éve várossá nyilvánított Zirc mindig meghatározó volt, központi szerepet tölt be többek között az egészségügy, a kereskedelem és az oktatás területén. A finanszírozást tekintve nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a városi ranggal profitálnak a települések, hiszen több olyan finanszírozási forma létezik, amely a kisebb településeket támogatja.

Ottó Péter, Zirc polgármestere szerint egy települést nem csak adottságai, hanem a térségben betöltött funkciója is meghatározhatja, kiemelheti a többi közül. A több mint harminc esztendeje várossá nyilvánított Zirc mindig meghatározó volt, központi szerepet tölt be többek között az egészségügy, a kereskedelem és az oktatás területén (Fotó: Penovác Károly)

A 3359 lakosú Balatonkenese polgármesterét nem értük el, míg a 4378 lelkes Devecser polgármestere nem válaszolt a megkeresésünkre.