Hírek

2012.08.31. 03:45

Tiltakozás Balatonkenesén: Pár hét alatt több mint ezerszáz aláírást gyűjtöttek össze

Balatonkenese - Időnként elviselhetetlen a bűz, főleg nyáron hőségben, amit a Papkeszin lévő sertéstelepről a szél levisz a partra, panaszolja az Alsóréti Üdülőegyesület elnöke, kezében a vaskos dossziéval, ami a küzdelmeiket dokumentálja, ugyanakkor az érintett cég ügyvezetője cáfolja az ellenük felhozott vádakat, szerinte a szag forrását nem náluk kell keresni.

Halmos György

Horváth József, az egyesület elnöke szerint a bűz a papkeszi sertéstelepről származik, évek óta folytatják elkeseredett harcukat.

- Négy évvel ezelőtt, 2008-ban kezdett el ezzel az üggyel foglalkozni a civil szervezetünk, mert egyre több jelzést kaptunk a szag miatt. Pár hét alatt több mint 1100 tiltakozó aláírást gyűjtöttünk össze; a legnagyobb problémánk az, hogy ha büdös van, akkor mást sem lehet érezni, mint a disznótrágya bűzét. Ez mindenkit zavar, az itt élőket, a nyaralókat, a vendégeket. Nálam is voltak a barátaink, akik megdöbbentek a szagon - tette hozzá. - A bűz egyébként leginkább kora reggel zavaró, de volt már, hogy a déli és a kora esti órákban érezték.

Horváth József beszélt arról is, hogy az egyesülethez érkezett nyaralói bejelentések leginkább a májustól szeptemberig terjedő időszakra vonatkoznak, de tudomása szerint máskor is lehet érezni, nyáron valószínűleg azért érzik gyakrabban, mert a meleg miatt felerősödik.

- Véleményünk szerint nem a trágya tárolásával lehet a probléma, hanem azzal, amikor kiszórják a földekre, de ez persze nem mérvadó - ismertette az elnök. - Az egyesület egyébként több hatósághoz, környezetvédelmi szervezethez, országgyűlési képviselőhöz is fordult segítségért, eddig mindhiába.

A történet folytatását az elnök a hivatalos szervvel, a közép-dunántúli környezetvédelmi hatósággal folytatott levelezésből ismerteti, miszerint a felügyelőség 2010-ben meghatározta a levegőtisztaság-védelmi előírásokat. Tavaly májusban levegőtisztaság-védelmi ellenőrzési eljárást indítottak, és a helyszínen ellenőrzést végeztek, aminek során megállapították, hogy a tevékenységéből származó hígtrágyát az ólakból zárt csatornarendszeren és csővezetéken keresztül juttatják a nyitott trágyatároló medencébe, szagot nem éreztek.

Később újabb bejelentések alapján megállapították a levegőtisztaság-védelmi követelmények, valamint az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak megsértését, figyelmeztették és intézkedési terv benyújtására kötelezték a céget, amelyik fellebbezést nyújtott be e határozat ellen. Az egyesület által eljuttatott hatósági levél alapján az ügyben másodfokú döntés még nem született.

A cég telephelyén valóban érezhető az átható szag, de Olajos Róbert, a Fiorács Kft. ügyvezetője szerint minden gyárnak van valamilyen szaga, elég csak az egykori Nitrokémiára gondolni. A beszélgetés előtt a cégvezető végigkalauzol a telephelyen, ahol több ezer sertést tartanak. Modern rendszert építettek ki, a trágya egy vizes zárt rendszeren át kerül az ülepítő medencébe. A szaghatás ellen pedig a szerves anyagot lebontó baktériumokat használnak. Az ügyvezető megemlíti, hogy méltányolták a lakosok jelzését, ezért kérték őket, hogy dokumentálják, mikor érzik a szagot, ehhez párosítják, milyen tevékenységet végeznek, így kiderülhet, valóban ők okozzák-e a kellemetlen szaghatást.

- Jó lett volna, ha egész évben vezetik a kimutatást; a két adatsort összevetve azt a következtetést lehet levonni, hogy nem a Fiorács Kft.-től származik a szaghatás. A vezetett adatok és a bűz közötti eltérés több mint 90 százalékos volt. Az igazgató beszélt arról is, hogy a hígtrágyát a földekre permetezik, de egyrészt a kijuttatás és az észlelt szag időpontja sem esett egybe, másrészt vállalták, hogy őszig nem permeteznek, amit betartanak a lakosok miatt. Az uralkodó széliránnyal lehet magyarázni azt, hogy szagot a település felé sodorja a szél, ez ellen völgyzáró növényzetet lehetne telepíteni, de az ültetés sok pénzbe kerülne. Amennyiben pedig a kijuttatással van probléma, akkor a technológia váltásával lehet megakadályozni a szaghatást, de ennek költsége százmilliós. A cég egyébként már negyven éve ezen a telephelyen van, a szagról pedig csak hat-hét éve tettek jelentést közölte az igazgató.

Az ügyvezető szerint az üdülőtelepen is körül kellene nézni, mert lehet, hogy ott is tartanak állatot, és annak a bűzét érzik az ott élők.

A beszélgetés óta többször is jelezte Horváth József, hogy érzik a kellemetlen szagot a településen, a naplót továbbra is vezetik. A másodfokú hatóságtól próbáltunk információt szerezni arról, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de csak egy júliusi dokumentumot kaptunk az egyesülettől, miszerint a kft. fellebbezése miatt másodfokon vizsgálják az ügyet, nincs döntés.


Nem volt egyértelmű a kérdésfeltevés?

A keneseiek aláírásgyűjtéséről a Fiorács Kft. ügyvezetője azt említette meg, hogy az üdülőegyesület több kérdéssel együtt összevonva gyűjtötte az alá-írásokat. Olyan kérdések voltak, amiket mindenki támogat, mint például az út- és utcaburkolat felújítása, ehhez kapcsolódott a szaghatás. A kérdőív adatai alapján több olyan személyt is felhívtunk, akik azt válaszolták, hogy a felújításokra adták az aláírásukat, zavaró szagot nem éreztek.


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!