Örkény nem egy percben

Azt meséld el, Pista címmel Örkény István életéről mesélt Mácsai Pál. Egyes szám első személyben, a díszlet mindössze egy szék volt. Mácsai csak mesélt, a közönség pedig hol sírt, hol nevetett.

"Apám patikus volt. És gavallér. Ez azt jelentette, hogy három-négy patikát mulatott el és 12 párbaja volt. Az anyai nagy-apám minden alkalommal vett egy újabb patikát apámnak. Ezért utálta is őt nagyon."

Örkény jómódú zsidó családban született, bár ahogy mondta, ők úgy tettek, mintha, mely az öncsalás egy jól bevált módja volt. Piarista gimnáziumba járt, ahol - bár megbukott magyar irodalomból - folyóiratot szerkesztett. Érettségi után vegyészmérnöknek tanult, ahol elsajátította a természettudományos gondolkodást. A háborúban a Donnál munkaszolgálatos volt, 60 ezer bajtársa fagyott meg mellette.

"Itt az ember élni akart, ha bárkinél kenyeret láttam, elloptam. Állattá váltam, amikor az éhhalállal küzdöttem. Embernek lenni hatalmas feladat. Hogy emberként, a világegyetem legmagasabb rendű teremtményeként élhetem az életemet, az adósságot jelent. És adósai vagyok azoknak is, akiket túléltem."