Távoli bolygók titkai

A neves csillagász a közelmúltban az exobolygókról és az űrkutatásról tartott előadást a pápai református gimnáziumban.

- Az exobolygók a távoli napok, csillagok körül keringő bolygók. Ezek akár hasonlóak lehetnek a Földhöz, vagy a Naprendszerünk más bolygóihoz. Az exobolygók után kutató két legnagyobb űrmisszióban magyar tudósok is dolgoznak. A két űrprogram: a francia vezetésű európai projekt, a CoRoT, valamint az amerikai Kepler űrtávcsöves kutatás. Ezek az űrtávcsövek számtalan csillagot figyelnek megállás nélkül. Amikor egy bolygó áthalad a csillaga előtt, akkor fényességcsökkenést érzékelhetünk, ez pedig bizonyítékot jelent egy égitest létezésére - magyarázta lapunknak röviden, velősen dr. Benkő József, aki saját maga is tevékenyen részt vesz a két űrprogramban. Hozzátette, az egyik űrtávcső három éve néz egyetlen irányba, ahol 100 ezer csillagot monitoroz, és most már több ezer bolygójelöltet talált. De vajon mit profitálhat ebből az emberiség?

- A tudomány hajtómotorja a kíváncsiság. A csillagászat egyik alapkérdése, hogy vannak-e bolygók, bolygórendszerek más csillagok körül. Ebből például a mi bolygórendszerünk kialakulására is következtethetünk. Törvényszerű, vagy totális véletlen volt-e a Naprendszer létrejötte? Emellett persze a fantáziát is szabadjára lehet engedni: elmélkedhetünk a földöntúli életről, az esetleges lakható bolygókról. Egyelőre még csak kémleljük a horizontot, a világűrt, és talán majd párszáz év múlva elindulunk egy csillag felé. Az űrkutatás területén a ’60-as, ’70-es években - főleg politikai okokból - robbanásszerű fejlődés ment végbe, aztán a hidegháború végével ez az egész megrekedt. A további fejlődés elsősorban már nem a technika, hanem pénz és politikai elhatározás kérdése - fogalmazott a csillagász.

Dr. Benkő József az űrkutatás középtávú tervei közé sorolja a távoli bolygók felszínének, légkörének feltérképezését, az élet utáni kutatást. Véleménye szerint ezekre eljutni egyelőre még megoldhatatlan feladat az emberiségnek, mivel az iszonyú távolságok miatt fizikai korlátokba ütközünk.

- Elvileg vannak elképzelések, elméletek a távolságok áthidalására. Azonban ezek csupán papíron létező elvi lehetőségek, amik a tudományos fantasztikum világába tartoznak. Ilyenek például a féreglyukak. Senkinek sincs fogalma róla, hogyan lehet a gyakorlatban létrehozni, fenntartani, stabilizálni egy féreglyukat, még ha azt egy fizikus képletekkel könnyedén le is vezetheti. Vagy ilyen az úgynevezett sötét anyag, amiről nagyon keveset tudunk, és rendkívül izgatja a szakmát, köztük engem is.