Az Iphigenia Auliszban című drámát mutatják be (fotókkal, videóval)

A darabnak nagyon sok eleme van, ami az évszázadok alatt különböző remekművekből visszaköszön, hiszen az ember az elmúlt 2500 évben nem sokat változott, mondta Szinetár Miklós rendező, aki az előadást mai színpadra módosította. A kiszolgáltatottság, a magánélet és közélet összefonódása, a mindenkori vezetők helyzete, akik meg akarnak felelni maguknak és a népüknek is, ugyanúgy vonatkozik egy színházra, mint egy államra. Az embereknek áldozatokat kell hozniuk a közösségért, de sokszor ostoba áldozatokat, amiknek semmi értelmük.

- Nagyon szeretem a darabban, hogy egyrészt nagyon éles szemmel nézi az embereket, senkit nem ideológizál, például képes egy olyan nemzeti hőst, mint Akhilleusz, teljes valójában megmutatni. Röntgenkép az emberi lélekről. A legnagyobb szerzőknél - Shakespearenél és Mozartnál - a dráma közepébe bekerül valami furcsa ironikus, szatirikus momentum. Itt például miközben arról van szó, meg kell-e ölni Iphigeneiát vagy sem, a kórus pletykákat mond. Úgy, ahogyan Skakespearenél két gyilkosság között kijön a kapus és vicceket mond vagy Mozartnál a Don Giovanniban a dráma közepén vígjátéki jelenetek vannak. Ezt a fajta vegyes műfajiságot Euripidész találta ki.

A galériáért kattintson a képre!

Arról, hogy a görög tragédia miként szólítja meg a közönséget, a rendező azt mondja: az előadásban sok részletet hangsúlyoznak, kiemelnek, ami a mai nézőnek szól. A darab mondanivalója, ha valaki abba a helyzetbe kerül, hogy vezető lesz - mindegy, hogy háromfős kis műhelyt, százfős színházat vagy egy országot vezet -, soha nem szabad engednie annak a kényszernek, amire őt a munkatársai, katonái, választói kötelezik. Nem szabad belesétálni abba a csapdába, hogy nem akarom megtenni, de muszáj. Ilyen nincs.

A bemutató október 13-án, szombaton este lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Az elődásban Baranyi Pétert, Szalma Tamást, Nyirkó Istvánt, Keresztes Gábort, Kéri Kittyt, Trokán Annát, Horváth Zoltánt, Máté P. Gábort, Módri Györgyit, Dominek Annát és Gál Benjámint láthatják a nézők. A díszletet Perlaki Róbert, a jelmezt Tordai Hajnal tervezte.

Videó:

Szinetár Miklós az utóbbi években rendszeresen jön Veszprémbe, harmadszor rendez itt. Szereti a várost, ami húsz évig adott otthont a tévétalálkozónak, Veszprém megyéért kitüntetetése van. Veszprém szerencsés város, tehetséges társulattal rendelkezik, mondja a rendező. A nézők láthatják, milyen fölényesen oldják meg a színészek ezt a nagyon nehéz feladatot, mindenki kiváló.