A magyar könyvjegyművészet 100 éve

Az ex libris rajzolt, majd nyomtatott, könyvbe ragasztott jelzésként már a késő középkorban létezett.

Eredeti rendeltetése jó száz éve megváltozott, ma inkább kommunikációs szerepe, cseretárgyként való használata és a gyönyörködtetés a jellemző funkciója. A Jókai Mór Városi Könyvtárban A magyar ex libris 100 éve címmel nyílt kiállítás a hét elején az intézmény és a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület közös szervezésében. Hosszú idő után tehát ismét közös tárlattal örvendeztették meg a pápai művészetszerető közönséget.

Az együttműködés kezdete 1976-ra tehető, amikor a városi könyvtár és Jelencsik Sándor igazgató, illetve az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Poór Ferenc szervezésében közös kiállítást rendezett Pápán és a megyeszékhelyen. 1996-ban a millecentenáriumi ünnepségek keretében rendezett huszártalálkozó apropóján Ürmös Péter grafikus művész rendezett kisgrafikai tárlatot a városi könyvtárban a külhoni magyarok bevonásával. Ezt több olyan kiállítás követte, ahol részben művészek, részben gyűjtők mutatkoztak be.

– A mai kiállítás jubileumi, apropóját az 1913-as nemzetközi ex libris kiállítás adja, amit annak idején az Iparművészeti Múzeumban rendeztek. Ennek kapcsán vetődött fel a kezdeményezés. Az anyag nagy részét Kőhegyi Gyula grafikusművész saját gyűjtéséből állítottuk össze, hiánypótló céllal pedig Palásthy Lajos, az egyesületünk titkára és Kerékgyártó László művészkolléga anyagából állt össze egy olyan keresztmetszet, ami teljes körű betekintést nyújt ebbe a műfajba – mondta el a Pápán született Ürmös Péter, aki maga is készít ex librist, bár, mint említette a körülötte fölgyorsult idő miatt inkább csak pályázatokra készülnek a könyvjegyek.

A grafikusművész megnyitójában áttekintette az ex libris történetét, vetített képes tárlatvezetésében pedig az alkotók műveit is bemutatta, szakavatott magyarázatot fűzve hozzájuk. A kiállítás a pápai közönség számára kuriózumokat is tartalmazott, hiszen ismert pápai személyiségek számára készített ex librisek is bemutatkoztak. Így megtekinthették Várkonyi Károly metszetét, Bagarus Zoltán emléklapját, és az Andruskó Károly által fametszetes mini-könyvben megörökített városi nevezetességeket. Az alkalomra ízléses, a kiállított anyagot is tartalmazó kiadvány is készült Ürmös Péter szerkesztésében, a városi könyvtár gondozásában. A nem mindennapi tárlat március 30-ig tekinthető meg a könyvtár nyitva tartási idejében.