Igazi ritkaságokat is szemügyre lehetett venni a veterán gépjárművek ajkai találkozóján

Schwartz Béla, Ajka polgármestere a megnyitón mondott köszöntőjében megjegyezte, a város régebben elsősorban a nehéziparáról volt ismert. Hozzáfűzte, a 21. században számos olyan nagyvállalat tevékenykedik a gépiparban, mely autókhoz gyárt alkatrészeket. Ajka így kapcsolódik az autóiparhoz.

A polgármester beszédében kiemelte, a városban komoly beruházások folynak jelenleg, minden nagyobb közteret átépítenek, többek között a városháza előtti nagyparkolót, a Városligetet, és jövőre már kétszáz új parkolóval több lesz a településen. Schwartz Béla úgy fogalmazott, Ajka növekvő pályán van, a város fejlődik, és ha majd 2022-ben visszatérnek ide a most jelen lévő veterán járművek tulajdonosai, sok újdonsággal találkozhatnak.

– Köszönöm, hogy megtisztelték jelenlétükkel Ajkát – zárta gondolatait a polgármester.

A rendezvény legidősebb járműve egy 90 éves, 1931-ben gyártott Chevrolet Independence volt. Tulajdonosa, a halimbai Galler Mihály kérdésünkre elmondta, hogy az autó óránkénti 96 kilométeres sebességre is képes, de ő 60-70 kilométer per óránál nem hajtja jobban. Viszonylag gyakran kimegy vele az utcára, jólesik neki, hogy megcsodálják, megdicsérik a ritka járművet, sokan érdeklődnek a kocsi történetéről, műszaki adatairól. Az autó a sok szép és különleges régi gép mellett is feltűnő jelenség volt, mágnesként vonzotta az érdeklődőket. Aki belenézett a belterébe, láthatta, hogy a jelenlegi gépkocsikhoz képest rendkívül puritán a felszereltsége. Jelenlegi tulajdonosához tavaly áprilisban érkezett meg a 90 éves Chevrolet Independence.

A találkozón felsorakozó járművek közül a második legidősebb egy 1937-es Adler Trumpf volt. Emellett A kicsi kocsi kalandjai című filmből ismert Fiatot is sokan körbeállták. Egy másik jelen lévő klasszikus Chevrolet, egy 1965-ben gyártott Impala ugyancsak rengeteg kíváncsi tekintetet vonzott. Az érdeklődők láthattak továbbá régi katonai járműveket és tűzoltó­autókat is. A veterán járművekért rajongók igencsak kedvelik az egykori keleti autókat és a Volkswagen különböző típusait, így az ajkai rendezvényen is sok ilyen modell képviseltette magát.

Weinpel Tibor, a szervező egyesület elnöke kérdésünkre kifejtette, sokan közlekedtek fiatalon Trabanttal, Wartburg- gal, Zsigulival, ezért közülük nosztalgiázási céllal még ma is használnak ilyen autókat. Hozzátette, az sem ritka, hogy megtartják a szülő vagy a nagyszülő által használt gépkocsit, és gondoskodnak a jármű állapotának megőrzéséről.

– Veteránautó-tulajdonosnak lenni egyfajta életérzést is jelent. Ezekben a gépekben benne van a tulajdonosuk munkája, ideje, szakértelme. A mostani autószerelők közül sokan hozzá sem mernek nyúlni az ilyen régi járművekhez, ráadásul az alkatrészek beszerzése sem egyszerű. Amikor ezeket gyártották, még nem volt klíma, szervokormány, nem is beszélve például a tolatóradarról és rengeteg egyéb dologról, ami a mai autóknál már az alapfelszereltség része. A veterán kocsikat teljesen más élmény vezetni, mint a mai társaikat. Ajkán sokan szeretik a régi járműveket, sokan büszke tulajdonosai 40-50 éves modelleknek, vagy még idősebbeknek – hangsúlyozta Weinpel Tibor.

Az elnök hozzáfűzte, az egyesületük is egyre népszerűbb, már a Dunántúl távolabbi részeiről is csatlakoztak hozzájuk. Weinpel Tibor úgy fogalmazott, a veteránosok egy nagy családot alkotnak, ahol mindenkinek helye van.