Hetvenöt éves lett a leghíresebb „darázs”

A Vespa nem egyszerűen robogóként írta be magát a történelembe, hanem mint mítosz, életmód és önkifejezési eszköz. A Vespa az évtizedek során mindig is képes volt saját korának kultúráját tolmácsolni és kifejezni.

Juhász-Léhi István

A Vespa a születése óta egy üzenet – írja a Webrobogó –, a korszerűség jele. És ma ez a modernség a városhoz kapcsolódik. A Vespa létrejötte 1946-ra nyúlik vissza, akkor került ki az első „darázs” a Piag­gio cég gyárából. A történet azonban korábban és egészen máshogy kezdődött. Az 1884-ben Rinaldo Piaggio által ala­pított Piaggio vállalat kezdetben tengerjáró luxus­hajók kabinjának berendezé­seihez szállított első osztályú faanyagot. A század végén már a vasúti kerekek készítésével, majd az első világháború alatt tengeralattjáró felderítésére és megsemmisítésére alkalmas motoros hajók, később pedig repülőgépmotorok és helikopterpropellerek gyártásával bővült a cég tevékenységi köre. Az első világháború évtizedekre meghatározó változást hozott a vállalat életébe: repülőgépeket és hidroplánokat kezdett gyártani. A genovai üzem mellett 1917-ben Pisában, négy évvel később pedig Pontederában nyitottak gyárat.

A második világháborúban nagy veszteség érte a Piaggio vállalatot, a pisai és pontederai repülőüzemeket ugyanis a szövetségesek szinte a földdel tették egyenlővé. Az alapító tag fiának, Enrico Piaggiónak volt a feladata ezeknek az üzemeknek a helyreállítása. Ötlete nyomán, amely a gazdasági helyzetet és a társadalmi szempontokat vette figyelembe, megalkották az olcsó tömegcikknek szánt Vespát.

A biellai gyárban Renzo Spolti tervezett 1943–1944 között egy motort (MP 5-ként ismert), amelyet furcsa alakja miatt a dolgozók Paperinónak (Donald kacsa) neveztek el, Enrico Piaggiónak azonban nem nyerte el a tetszését. Enrico ezért 1945-ben megbízta Corradino D’Ascanio mérnököt (aki 1934-től volt a gyárnál, és az ő tervei alapján készült el az első modern helikopter is), hogy tervezze újra a kétkerekűt. Mivel D’Ascanio nem szerette a motorokat, kényelmetlennek és alaktalannak tartotta azokat, amelyeken nehéz kereket cserélni, ráadásul gyakran bepiszkolják az ember ruháit.

A mérnök hasznosította a légi járművek tervezésében szerzett tapasztalatait, és egy olyan robogót tervezett, amelynek karosszériája és kormánya a repülőgépekére emlékeztet: a 98 köbcentis robogón a sebességváltó kar a kormányra került, a motor pedig a hátsó kerékhez; a robogó elejére nem teleszkópvillát tervezett, hanem a repülőgépgyártásban használatos levegőkaros kormányoszlopot, amely megkönnyítette a kerékcserét, a karosszéria pedig megvédte a vezetőt a piszoktól. A vezetési pozíciót úgy tervezte meg, hogy kényelmesen és biztonságosan üljön a sofőr.

Az S50-es modellt 2007-től 2014-ig gyártották: a kormányra retró stílusú kockalámpát helyeztek a tervezők Fotó: Juhász-Léhi István/Napló

Egy év múlva, 1946 áprilisában 15 Vespa (darázs) névre keresztelt példány gördült ki a Piaggio pontederai üzeméből. A nevet Enricótól kapta, akit az első robogó egy darázsra emlékeztetett. A Vespa nem várt sikert aratott. Az első Vespa értékesítését a Lancia kereskedelmi láncán keresztül kezdték meg, és a 60 kilométeres sebességre is képes robogóból 2484-et adtak el.

Sikere óriási volt, és miután az első évben legyártott két­ezer kevés volt, a nagyarányú kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig már 60 ezret készítettek belőle. A második világháború után újra talpra álló Olaszországot a Vespával motorizálták, és a Piaggio látta el robogóval az egész országot. Tíz év alatt egymillió Vespát állítottak elő (1956-ban ünnepelték az egymilliomodik elkészültét).

A világon az olasz stílus és elegancia egyik szimbóluma lett különlegesen nagy mértékű elterjedtségének is köszönhetően, amelyet a mára a 16 milliót meghaladó legyártott példányszám is bizonyít. A Vespa azonban nemcsak egy kereskedelmi jelenség volt, hanem egyben a robogó szinonimája is lett, és a külföldi sajtóban Olaszország a Vespa hazájaként szerepelt. A Vespa sikerét az is jelzi, hogy dalok, irodalmi művek, reklámok és filmek örökítik meg világszerte 1946-os bemutatkozása óta. Az ötvenes években, amikor is mintegy 150 filmben tűnt fel, szinte nem készült film nélküle. Audrey Hepburn és Gre­gory Peck talán legemlékezetesebb robogózását a Római vakáció című filmben sokan mások követték, mint például Marcello Mastroianni az Édes életben.

Friss hírek Veszprém Megyéből

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!