Kis Jancsi, a híres cigányprímás

Korán kitűnt muzikalitásával. A szülők beíratták Langer Károly székesegyházi muzsikus zenedéjébe. 1881-ben saját zenekart szervezett. 1882 nyarán bejárták Ausztriát, Németországot. A magyar ruhában fellépő zenészeinket mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Nemzeti dalainkat szólaltatták meg leginkább, de játszottak Erkel Hunyadi László című operájából is részleteket. München konzervatóriumában letették a művészeti vizsgát. A következő években is Európa különböző országaiban játszottak.

Legmesszebb 1890-ben jutottak. Egy impresszárió Dél-Amerikába vezette őket. Magával vitte apját és Károly öccsét. A közönség számára újdonságot jelentett, hogy kotta nélkül játszottak. Azután az Argentin fővárosban lázadás tört ki. Zenészeink menekültek. Nehéz út után érkeztek haza.

Veszprémben a mulatni vágyó lakosság is élvezhette zenéjüket: házi bálokon, egyesületek rendezvényein, a tánciskolában, a Balog-tó (Vörösmarty tér) jegén korcsolyázók. Sokat muzsikált a Korona, a Köves, az Otthon, a Vég, és az Elite kávéházakban.

Nyaranta a Balaton-parti vendégeket szórakoztatta. A Balatonfüreden nyaraló Vaszary Kolos hercegprímásnak eljátszotta kedves nótáját: Hullámzó Balaton tetején. Blaha Lujzának egy hajó fedélzetén a Most van a nap lemenőben című dalt.

Nagy tisztelője Csermák Antalnak. A halottak napján zenekarával a jeles zeneszerző darabjait játszották a temetőben lévő sírjánál.

1903 őszén a Népszínház Dankó-versenyt hirdetett. Az eredményről a prímás értesítette Szeglethy György polgármestert. Ezt telegrafálta: „Örömmel tudatom, hogy a nagy arany érmet és a Szemere-díjat szülőföldem büszkeségére elnyertem. Lekötelezett szolgája és édes városom tisztelője: Kis Jancsi.”

A fővárosban is a legnépszerűbb prímások egyike. Részt vett a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének megalakításában. Az egyesület egyik alelnöke lett.

Szerzeményei közül néhány nyomtatásban is fennmaradt.

Az 1910-es években titok lengi körül egy angol grófnővel kötött házassága miatt. 1916-ban megvette Balatonalmádiban az Öreghegy lejtőjén álló romantikus stílusjegyeket felmutató épületet és a hozzá tartozó földbirtokot is. Itt töltötte öreg napjait Veszprém hajdani híres cigányprímása. Ebben a villában halt meg 1932. március 12-én. Két nap múlva a veszprémi alsóvárosi temetőben temették el. Óriási tömeg kísérte nyughelyére. A sírjánál Lendvay Lajos és Pusztay József cigánybandái búcsúztak hírneves elődjüktől.

Az alábbi felirat a síron ma is az utódok tiszteletét hirdeti:

„Művészi zenédet e földön

Sokan élvezték,

Most te élvezd a mennyei zenét

S légy nagyon boldog!”

Molnár Jánosné gyűjtéséből közreadta: Molnár János

Veszprém