Tudatos, nyílt kisemmizés

2018.10.13. 15:00

A románok még mindig nem adták vissza a magyarok elkobzott vagyonát

Közös konferenciát rendezett a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a VERITAS Történetkutató Intézet, ahol elhangzott: a román állam visszaélései miatt a KJI petícióval fordul az Európai Bizottsághoz.

A konferencia az „Ingatlanok restitúciója és visszaállamosítás Erdélyben a jogállamiság tükrében” címet viselte. A résztvevő jogászok és történészek azt a jogos kérdést tették fel, hogy létezhet az, hogy Románia lassan harminc évvel a rendszerváltás, és tizennégy évvel az EU-hoz történő csatlakozását követően még mindig nem teljesítette a már a NATO-csatlakozását megelőzően vállalt kötelezettségét, hogy visszaszolgáltassa a szocialista Románia időszakában jogellenesen elkobzott vagyonokat jogos tulajdonosainak – számol be az eseményekről az Origo. A szimpóziumon elhangzottak rámutatnak, hogy sok Erdélyben honos arisztokrata család, valamint történelmi egyház hiába várta és várja még ma is a tőlük korábban ilyen vagy olyan indokkal lenyúlt ingatlanok vagy nagy értékű ingóságok visszaszolgáltatását.

A cikk felidézi, hogy a rendezvényt megnyitó Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta:

Trianon után az utódállamok tudatosan és szándékosan fosztották meg a magyar nemzetiségűeket tulajdonaiktól.

A professzor elmondta azt is, hogy a konferencia célja nem más, mint, hogy segítsék azt a folyamatot, hogy az elkobzott vagyontárgyak végre visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz, és a jog végre igazságot is szolgáltasson az ügyükben.

Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója
Fotó: Kissné Papp Tímea / Wikimedia

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója köszöntőjében kifejtette, hogy a magyar nemzetpolitika háborús állapotban van két vagy három utódállamban. Szlovákiáról szólva azt mondta, ott jelenleg „fegyverszünet” van, Ukrajna kapcsán azt mondta, „háborús állapot uralkodik”, Románia esetében pedig „köztes állapotnak” nevezte a helyzetet, melyben a magyar nemzetiségűeket, illetve a történelmi egyházakat érintő restitúciós eljárás az egyik fő „csatatér” a két nemzet között.

A KJI igazgatója elmondta, hogy

még idén petícióval fordulnak az Európai Bizottsághoz, amelyben kérni fogják, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Romániával szemben a magyarokkal szembeni rendszerszintűvé váló, diszkriminatív politikája miatt.

A főigazgató gondolatait kiegészítette dr. Antal Eszter, a KJI jogásza, és elmondta, hogy az elmúlt időszakban súlyosan jogsértő döntések születtek, és számos esetben az is előfordult, hogy egy erdélyi magyar arisztokrata családnak már visszaadott ingatlant, hajmeresztő indokokra hivatkozva államosított vissza Románia.

Vincze Gábor történész. Fotó: kronika.ro

A cikkben azt írják, Vincze Gábor történész előadásában elmondta, hogy Trianon után elkezdődött a Romániába került kb. 1,5 milliós magyar kisebbség tudatos és tervszerű elszegényítése. Ez pedig most már 100 éve tart. Vincze Trianonig visszamenő elbeszéléséből kiderült, hogy a románok már 1920-ban földreform címén elkezdték kisemmizni az erdélyi arisztokratákat. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés alapján visszacsatolt Észak-Erdélyben a magyar kormányok nekiláttak Székelyföld gazdasági felzárkóztatásához, például jelentős összegeket fordítottak vasútfejlesztésre. Ezek a II. világháborút lezáró Párizsi békét követően mind ott maradtak Romániának. Elhangzott az is, hogy a korábbi román agresszió és bosszúszomj még jobban felerősödött 1945 után. Petru Groza uralma alatt például létrejött az Ellenséges Vagyonokat Kezelő Intézet Romániában, melynek feladata volt az, hogy az ellenséges személyektől – vagyis a magyaroktól – elkobzott vagyontárgyakat kezelje. Ebben az időben alkották meg a „vélelmezett ellenség” jogi kategóriát, ami egy olyan gumifogalom volt, amelyet bárkire rá lehetett fogni, akit éppen ki akartak fosztani a vagyonukból. A történész elmondta, hogy

olyan jelentős vagyon jutott ennek a szervezetnek a birtokába, amelyből ki lehetett volna fizetni Magyarország Szovjetunió felé fennálló hadisarctartozását.

Petru Groza, 1945. március 6. és 1952. június 2. között Románia miniszterelnöke
Fotó: Wikimedia

Az írás felidézi dr. Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész előadását is, aki elmondta, hogy az utódállamok, így Románia is többféle módszerrel próbálta ellehetetleníteni a területén maradt magyarságot. Az egyik módszer az volt, hogy nehezen, vagy nem adták meg nekik az állampolgárságot, de ezek közé az eszközök közé tartozott a magyar kisebbség vagyonának elsíbolása is. Az egyik román trükk abból állt, hogy amikor földreformra került sor, akkor a lehetséges magántulajdon felső határát jóval alacsonyabban húzták meg Erdélyben, mint a románok lakta területen. Így könnyűszerrel megszerezhettek közepes birtokokat is Erdélyben. Természetesen a magyar birtokosoktól.

A másik kiváló eszköz a magyar emberek vagyonának megszerzésére a jogtalan vagyonelkobzás volt, melyre „kiváló” lehetőséget biztosítottak a koncepciós perek.

Ezután Dr. Korom Ágoston beszélt arról, hogy az Európai Uniós joggyakorlat nem garantálja a tulajdonhoz való jogot, és a restitúcióhoz való jogot sem, így a jogvédőknek nehéz dolga van, amikor az uniós szerveknél próbálnak harcolni az egyes károsultak jogaiért. Korom Ágoston elmondta, hogy mivel Romániában – szemben Szlovákiával – nem született az EU jogával ellentétes törvény ezen a téren, ezért elsősorban az egyes döntéseket, így a bírósági és közigazgatási döntések uniós jogba ütközését vizsgálták. Ennek során számos kirívó visszaállamosító ítélettel találkoztak a bírói gyakorlatban, illetve azt is tapasztalták, hogy sok esetben egyszerűen nem vettek figyelembe bizonyítékokat, illetve találkoztak több egyértelműen a magyarokkal szembeni diszkriminatív esettel is.

Borítókép: a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium védelmében szervezett tüntetés a város prefektusi hivatala előtt 2017. szeptember 6-án.

Forrás: MTI / Boda L. Gergely

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában