2023.09.08. 07:45
Az ukrán elnök szerint Putyin ölette meg Prigozsint
Élő közvetítésünk a háború 562. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
Az Orosz Nyomozó Bizottság által közreadott kép a mentőalakulatok tagjairól az oroszországi Tver megyében lévő Kuzsenkino község közelében lezuhant magánrepülőgép roncsa mellett 2023. augusztus 23-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Orosz Nyomozó Bizottság
Moszkva szerint Kék és a Török Áramlatot is fel akarják robbantani
Oroszország olyan információkkal rendelkezik, amelyek azt mutatják, hogy a Fekete-tenger alatt futó Kék és Török Áramlat gázvezetékeket is fel akarják robbantani – írta a Ria Novosztyi.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Oroszország flottája járőrhajókkal védi a gázvezetékeket. Hozzátette, több támadás is érte ezeket a hajókat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott tárgyalások során is beszélt arról, hogy a Török Áramlatot megpróbálják megtámadni. Elmondása szerint
ezeket a vezetékrendszereket folyamatosan támadják, többek között drónok segítségével, amelyeket ukrán fekete-tengeri kikötőkből indítanak.
Zelenszkij rémálma testet ölt: egy titkos levélből kiderült, hogy az ENSZ nagyon is hajlandó engedményeket tenni Oroszország felé
A német Bild azt állítja, hogy birtokába jutott egy levél, amelyből kiderül, hogy az ENSZ hajlandó lenne engedményeket tenni Oroszország számára a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításának érdekében. A levelet António Guterres, az ENSZ főtitkára írta Szergej Lavrov külügyminiszternek, és négy pontba szedi javaslatait Oroszország felé.
Az augusztus 28-i üzenet egyik javaslata, hogy oldják fel az EU által az Orosz Agrárbankkal (RAB) szemben bevezetett pénzügyi szankciókat. Az ENSZ vezetője azt javasolja, hogy a szankciók kijátszására a RAB egy külön erre a célra létrehozott leányvállalatát, az RSHB Capital S.A.-t használják.
Második pontként felhozta az orosz hajók biztosítását az ukrán támadások ellen. Megígérte, hogy
az ENSZ támogatni fogja a biztosítást, hogy kiemelje az orosz export jelentőségét a globális élelmiszerbiztonság szempontjából, és növelje a piaci szereplők számát, azzal a végső céllal, hogy az orosz exportőrök biztosítási költségei csökkenjenek.
Továbbá felvetette, hogy segítenek visszaszerezni a Putyin-rezsim által az EU szankciói miatt befagyasztott vagyonokat, és felajánlotta, hogy az élelmiszer- és műtrágyatermékeket szállító orosz hajók gyorsított kikötői engedélyekkel bejuthatnak az európai kikötőkbe.
Az ENSZ főtitkár kezdeményezése határozottan szembemegy az ukránok álláspontjával, akik nem hajlandók a szankciók feloldásáról tárgyalni a fekete-tengeri kereskedelem újraindítása érdekében.
Az orosz külügybe kérették a moszkvai örmény nagykövetet
Bekérették az orosz külügyminisztériumba pénteken a moszkvai örmény nagykövetet Jereván "barátságtalan" lépései miatt.
Az orosz diplomáciai tárca az általa kiadott tájékoztatás szerint keményen kifogásolta a misszióvezetőnél, hogy az örmény kormány elindította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Római Statútumának ratifikációs folyamatát, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök felesége Ukrajnába látogatott, ahol humanitárius segélyt adott át, valamint azt is, hogy Örményország területén hadgyakorlatot tartanak az Egyesült Államok részvételével. A nagykövetnek tiltakozó jegyzéket adtak át amiatt, hogy Alen Szimonyján, az örmény nemzetgyűlés elnöke sértő kijelentéseket tett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőre.
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA
A minisztérium emellett aggodalmát fejezte ki Mikael Badalján bloggernek és Asot Gevorkjánnak, a Sputnik Örményország rádió szemleírójának örményországi őrizetbe vétele miatt.
A tárca közleménye szerint Moszkva szilárdan hisz abban, hogy Oroszország és Örményország szövetséges marad, és a kapcsolatok fejlesztéséről és erősítéséről szóló valamennyi megállapodást teljesítik mindkét ország népe javára. A minisztérium szerint ez különösen vonatkozik a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében tartott gyakorlatok megszervezésére és a szervezet megfigyelő bizottságának Örményországba kiküldésére, ami elősegítené a Jereván és Baku közötti vitás kérdések rendezését.
Kitálalt Prigozsin bizalmasa
A Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport korábbi vezetőjének halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség belső merénylet lehetett, ami azt mutatja, hogy az orosz vezetésen belül senkiben sem lehet megbízni és senki sincs biztonságban
– fogalmaz a The Washington Post amerikai napilap, Makszim Szugalejt, Prigozsin bizalmasát idézve az augusztus 23-i, hét, a Wagner-csoporthoz köthető személy – köztük Jevgenyij Prigozsin és jobbkeze, Dmitrij Utkin – és a személyzet halálát okozó szerencsétlenség kapcsán.
Az orosz elitben sokan meg vannak győződve arról, hogy a Kreml által megrendelt merénylet történt
– olvasható a The Washington Post hasábjain.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható.
Az ukrán elnök szerint Putyin ölette meg Prigozsint
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő áll az orosz vezetés ellen fellázadt Wagner zsoldoshadsereget alapító Jevgenyij Prigozsin halála mögött.
Volodimir Zelenszkij egy kijevi konferencián beszélt erről egy kérdésre válaszolva.
A tény, hogy (Putyin) megölette Prigozsint - legalábbis mindnyájan ezzel az információval rendelkezünk, és semmi mással - az ésszerű hozzáállásáról tanúskodik, de arról is, hogy gyenge
- jelentette ki Zelenszkij.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Prigozsin sajtószolgálata
Prigozsin a múlt hónapban egy mindmáig feltáratlan repülőgép-szerencsétlenségben halt meg a Wagner legmagasabb rangú vezetőivel együtt.
A Kreml korábban azt közölte: a szerencsétlenség valamennyi lehetséges okát kivizsgálják, beleértve a szándékos okozást is. Az elnöki hivatal mindazonáltal „teljes hazugságnak” nevezte azt az állítást, hogy Vlagyimir Putyin adott volna utasítást arra, hogy gyilkolják meg Prigozsint és az embereit.
Az EU szankciókat vetett ki a Krímben elkövetett emberi jogi jogsértésekért
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA
A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek.
Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy 6 év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban.
A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.
Az EU-tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács a közleményben úgy fogalmazott:
az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében.
Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.
A tanács emlékeztetett: az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely - mint írták - sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is.
Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken
– tették hozzá.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.
Dán védelmi minisztérium: megérkeztek Ukrajnába az első Leopard 1-es harckocsik Dániából
Megérkeztek Ukrajnába az első Leopard 1A5-ös típusú harckocsik Dániából - közölte pénteken a dán védelmi minisztérium.
Tíz Leopard 1-es páncélos már Ukrajna területen van, és még több is jön. Most már fel tudják őket használni az offenzívában, amelyet az ukránok még csak most kezdenek. A tavasszal megkezdett munka nem szakad meg. A kiképzés Németországban zajlik, ahol dán oktatók német katonák segítségével felkészítik a legénységeket, és átadják a tankokat Ukrajnának
– ismertette a tárca közleményében.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nehezményezte, hogy Ukrajna egyre nehezebben és lassabban jut fegyverekhez, illetve lassan halad a további szankciók kieszközlésével Oroszországgal szemben.
Az ukrán államfő egy kijevi konferencián arról beszélt, hogy a három hónapja tartó ukrán ellenoffenzíva gyorsabban érne el eredményeket az ország déli és keleti felében, ha a hadserege még erősebb fegyverekhez jutna.
A háború kezd lelassulni. Ez így van, és mi elismerjük ezt. Minden folyamat kezd nehezebbé és lassúbbá válni, a szankcióktól kezdve a fegyverszállítmányokig
- jelentette ki Zelenszkij a rendezvényen.
Hangsúlyozta:
Ukrajnának több és korszerűbb nyugati fegyverzetre van szüksége, egyebek között harci repülőkre.
Ha nem vagyunk jelen az égen, de Oroszország igen, akkor ők az égből fognak megállítani minket. Megállítják az ellenoffenzívánkat
– tette hozzá.
Zelenszkij esti videóüzenetében is szövetségesei szemére vetette, hogy lazítottak az Oroszországgal szembeni szankciós nyomáson, s további büntetőintézkedéseket sürgetett.
Jelenleg túl nagy szünetet látunk partnereink részéről, ami a szankciókat illeti. És nagyon aktív orosz próbálkozásokat ezek kijátszására
– mondta. Hozzáfűzte: Ukrajna prioritásai közé tartozik, hogy szankciókat érjen el az orosz energetikai szektorral szemben, elérje, hogy megállítsák az elektronikai eszközök Oroszországba áramlását, illetve tovább korlátozzák az orosz pénzügyi szektort.
A világ szankciós offenzívájának újra kell indulnia
– szögezte le Zelenszkij.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő nem sokkal korábban Facebook-oldalán közölte, hogy Kijev elutasítja a Moszkva elleni szankciók enyhítését az ENSZ fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállítására irányuló erőfeszítései keretében.
Az Oroszország elleni szankciós rezsim enyhítése a gabonaegyezmény újraindításáért cserébe az orosz élelmiszer-zsarolás győzelmét jelentené és meghívót Moszkva számára újabb zsarolási hullámokra
– tette hozzá.
Romániában is riasztani fogják a közelben élő lakosokat, amikor légitámadás éri az ukrán folyami kikötőket
Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU).
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a
polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők - Reni és Izmail - elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.
A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.
Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.
Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére
– írja elő a CNSU határozata.
Elsőként Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő hozta nyilvánosságra hétfőn, hogy az izmaili kikötő ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Ezt két napig mind a román védelmi tárca, mind Klaus Iohannis államfő határozottan tagadta, annak ellenére, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
Szerdán azonban a román hatóságok mégis elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu téréségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak. Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű - egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt, felderítő - drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.
Így semmisítettek meg az ukránok egy ritka orosz fegyvert (videó)
Egy új videó jelent meg az X-en, amelyen az látszik, hogy az ukrán tüzérség valahol Zaporizzsja megyében megsemmisíti a csúcskategóriásnak számító orosz BUK-M3 légvédelmi rendszer két ritka és értékes részét – vette észre a Portfolio. A lap ismertette, hogy a BUK-M3 Moszkva legmodernebb rövid hatótávolságú légvédelmi rendszere
A videó első részében az látszik, amint az ukrán tüzérség kilő egy 9A317M TELAR légvédelmi rakétaindító és radarrendszert – írja a Mandiner.
Ezt követően azt is láthatjuk, amint a TELAR „kistestvére”, egy 9A316/9A39M1 TEL is a tüzérség áldozatául esik.
Ukrajna több városát orosz légicsapások érték
Legalább egy ember meghalt, több megsebesült az Ukrajna több városára mért éjszakai és hajnali orosz légicsapásokban – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Az ország déli részén fekvő Krivij Rihben, Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosában támadás ért egy közigazgatási épületet, egy ember meghalt – közölte a régió katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Liszak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Ihor Klimenko belügyminiszter szerint az elhunyt egy rendőr volt, további 25 ember pedig megsebesült.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Szerhij Liszak Telegram-csatornája
Ukrajna északi részén, Szumi városában egy lakónegyedet ért találat. Az ukrán belügyminisztérium szerint mintegy húsz épület megrongálódott. Három ember megsebesült, köztük egy idős házaspár, akiket a romok alól mentettek ki.
Keletebbre, Zaporizzsjában egy férfi sérült meg egy orosz légicsapásban – számolt be Jurij Malacsko, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
A katonai hatóságok szerint az elmúlt 24 órában a front közelében 29 település került orosz tűz alá.
4,1 milliónál is több ukrán kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban
Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék), Csehországban (8400; +2,5 százalék) és Hollandiában (3515; +2,9 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.
Fotó: Artur Widak / Forrás: AFP
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,2.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Ukrán drónt lőttek le a Krím felett
Az orosz légvédelem ellenséges légi drónt lőtt le a Krím északi része felett – közölte ma reggel Szergej Akszjonov, a félsziget kormányának oroszok által kinevezett vezetője.
Orosz légicsapás a herszoni régióban
Három civil meghalt, négy megsebesült pénteken egy herszoni faluban – közölte Ihor Klimenko belügyminiszter. Klimenko a Telegramon azt írta, a légicsapás a dél-ukrajnai Odradokamianka települést érte.
Brutális rakétacsapás érte Zelenszkij szülővárosát
Orosz rakétacsapás érte a Krivij Rih-i rendőrség épületét, egy rendőr meghalt, 40-en megsebesültek.
A támadásban összesen három adminisztratív épület, hét lakóépület, köztük egy toronyház is megrongálódott.
Ausztria megtagadta a hadköteles korú ukrán férfiak kiadását
Ukrajna elvárja, hogy az összes nyugat-európai ország, amely befogadta az ukrán menekülteket, visszaadja a sorköteles korú férfiakat, hogy besorozhassák őket a hadseregbe és a frontra küldhessék őket. Az osztrák hatóságok azonban elutasították az Ukrajnából az országba érkezett katonaköteles korú férfiak kiadatását – írta meg a Do Rzeczy. A lengyel lap arról tájékoztatott arról, hogy
az osztrák belügyminisztérium nem hagyja, hogy bárki feltételeket szabjon Ausztria számára.
Az osztrák belügyminisztérium szerint az ukrán férfiak Ukrajnába való visszatoloncolásának lehetőségével nem fognak számolni, főleg azzal a kilátással, hogy a frontra küldik őket - számol be róla a Mandiner.
Óriási bukás az ukrán ellentámadás
Teljesen megbukott az ukrán nyári ellentámadás, mivel az elmúlt hónapokban csupán pár lakatlan falut sikerült elfoglalnia a nyugat által is támogatott erőknek. A kudarcos ellentámadás hatalmas veszteségeket okozott az ukrán erőkben, ezért már a nőket is elkezdték behívni. Időközben az ukrán gazdaság továbbra is csődben van, csak a nyugati hiteleknek köszönhetően tud életben maradni az ország - írja az Origo.
Trent Maul, az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) elemzője elismerte, hogy Washington alábecsülte az orosz erőket az ukrán ellentámadás előtt – jelentette az Economist.
Maul elismeri, hogy amerikai és ukrán tisztviselők nem mérték fel Oroszország védelmi erőinek mélységét, és azt, hogy Ukrajna számára mennyire nehéz lenne páncélozott járművekkel »áthatolni«
– írta a lap. Ugyanakkor az elemző úgy véli, hogy az orosz erők erődítményeinek nagy része még mindig sértetlen – számolt be róla a Magyar Hírlap.
Az ukrán ellentámadás június 4-én kezdődött. Kijev a NATO által kiképzett, nyugati felszereléssel, köztük a nagy nyilvánosságot kapott Leopard harckocsikkal felfegyverzett dandárokat vetett be a harcba. Az eddig információk alapján azonban csupán pár teljesen lakatlan falut sikerült az ukrán erőknek visszaszereznie az oroszoktól.
Az ukrán hadsereg kimerülő emberi erőforrását jól mutatja az is, hogy az orvosi végzettséggel rendelkező nőknek október 1-től jelentkezniük kell a területi toborzóközpontokban, és katonai nyilvántartásba kell vétetni magukat, amire a mozgósítási tartalékok ellenőrzése céljából van szükség
– adta hírül az Karpat.in.ua hírportál.
Kamala Harris is megszólalt a koreai fegyverekről
"Óriási hiba lenne", ha Észak-Korea katonai támogatást cserélne Oroszországgal az Ukrajnával folytatott háborúban való felhasználásra - mondta Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke. Az indonéziai Jakartában, az ASEAN-csúcstalálkozón lévő alelnök a CBS News-nak azt mondta, hogy Oroszország kétségbeesésének jele lenne, ha segítséget kérne a visszahúzódó Észak-Koreától, és ez mindkét ország elszigeteltségét növelné.
Forrás: MTI/AP/KCNA/KNS
Izraeli segítséget kaphat Ukrajna
Izrael Ukrajnának küldendő támogatásáról egyeztetett telefonon csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök - jelentette be az ukrán elnöki hivatal.
A hivatal weboldalán megjelent tájékoztatás szerint az elnök méltatta, hogy Izrael támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét az orosz agresszióval szemben. Zelenszkij korábban bírálta Izraelt, amiért szerinte nem foglal elég határozottan állást Ukrajna mellett az immár 18 hónapja dúló háborúban. Izrael mind ezidáig főképp humanitárius és diplomáciai segítséget nyújtott Kijevnek.
Figyelmeztetést kapott Oroszország
Oroszországnak le kell állítania az ukrán tengeri kikötők blokádját, miután kilépett az ENSZ és Törökország által közvetített gabonaszállítást biztosító megállapodásból – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken a The Guardian cikke szerint.
Újdelhiben, a G20-csúcstalálkozó előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta: őszintén szólva botrányos, hogy Oroszország, miután felmondta a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, blokkolja és megtámadja az ukrán kikötőket. Ezt meg kell szüntetni.
Oroszország júliusban kilépett a gabonaegyezményből, miután azt állította, hogy nem érte el az afrikai éhezés enyhítésére vonatkozó célt.
Elon Musk kikapcsoltatta az ukránokat segítő műholdat
Kedden jelenik meg egy új életrajzi könyv Elon Muskról Walter Isaacson tollából. Ebből került most nyilvánosságra egy részlet, amelyik leírja, hogy
Musk személyesen rendelte el a műholdas internetet adó Starlink mérnökeinek, hogy kapcsolják le a szolgáltatást
a Krím partjainál, ezzel megakadályozva egy orosz hadihajók elleni ukrán dróntámadást. Aggódott amiatt, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyverrel válaszol az ukrán akcióra. A támadás időpontját nem határozták meg. Musk állítólag "mini Pearl Harborként" emlegette, bár az ukrán erők a nemzetközileg elismert felségvizeiken működtek.
A kivonat szerint a tengeri dróntámadás idején Mihajlo Fedorov, Ukrajna egyik miniszterelnök-helyettese könyörgött Musknak, hogy állítsa vissza a Starlink kommunikációját, de a technológiai vezér visszautasította a kérést, mondván, Ukrajna "most túl messzire megy".
Fotó: Michel Euler / Forrás: MTI/EPA/Pool/AP
Egy óvodát is rakétatalálat ért - fotó
Az orosz erők szeptember 7-én 18-szor lőttek Szumi megye határ menti közösségeire – jelentette a helyi katonai adminisztráció a Telegramon. A támadások megrongáltak egy óvodát, élelmiszerboltot, adminisztratív épületet, magánházat, garázst és két elektromos vezetéket Krasznopilja településen.
Az orosz hadsereg ágyúval és aknavetővel, rakétával és helikopterről indított rakétával támadta a térséget.
Öt napon belül a negyedik támadás
Oroszország folytatta támadását az ukrán élelmiszerexport ellen, öt napon belül a negyedik dróntámadással a gabonasilók és más infrastruktúra ellen a Duna mentén, Izmail kikötője körül. Az odesszai régió kormányzója, Oleh Kiper azt mondta, hogy a csütörtöki támadás három órán át tartott.
Orosz átcsoportosítások
Mikola Ursalovics ezredes, a Nemzeti Gárda egyik tisztviselője szerint Oroszország más szektorokból helyezi át csapatait a déli harcvonalba, miközben az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak Zaporizzsja megyében. Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megerősítik a jelenleg az orosz vonalat tartó egységeket a Berdjanszk és Melitopol szektorban. Bejelentése az ukrán vezérkar jelentését követi, amely szerint az ukrán erők némi sikert értek el Robotinétól délre és Verbovétől nyugatra, Zaporizzsja megyében. További részleteket nem közöltek.
Izrael Kijevhez közelít
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő csütörtökön arról tárgyalt, hogyan támogathatja Izrael Kijevet az Oroszországgal való konfliktusában - közölte az ukrán vezető hivatala. Zelenszkij korábban sürgette Izraelt, hogy nyújtson nyitottabb támogatást Kijevnek, és bírálta, hogy megpróbálja fenntartani az egyenlő hozzáállást a 18 hónapja tartó háborúban.
Nincs jele szándékos támadásnak Románia ellen
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta, nincs semmi jele annak, hogy Oroszország szándékos támadást indított volna a szövetség tagja, Románia ellen, miután az esetleges dróntörmeléket ukrajnai határa közelében találták meg. Stoltenberg szerint Románia szerdán tájékoztatta NATO-szövetségeseit a felfedezésről, és "vázolta az incidensek és balesetek kockázatát".
Három egységet is kiemelt az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök három katonai egységet emelt ki csütörtöki videóüzenetében a kelet- és dél-ukrajnai fronton az orosz csapatok elleni "nagyon-nagyon hatékony" fellépésért.
Zelenszkij éjszakai beszédében kevés részletet közölt, de elmondta, hogy egy nemzetőr egység keleten, kettő pedig délen harcol. "Ukrajnának pontosan az eredményekre van szüksége most mindenkitől" – mondta Zelenszkij.
Oroszország globális elnyomására készül Ukrajna
"Idén szeptemberben számos nagyon konkrét eredményt kell elérnünk a partnerekkel végzett munkánk során. Ez magában foglalja új fegyverek érkezését Ukrajnába, és diplomáciai erőfeszítéseinket, hogy még több országot egyesítsünk, hogy helyreállítsuk a békét egész földünkön. Nagyobb globális nyomásra készülünk Oroszország ellen" - mondta a csütörtöki napot összegző videójában az ukrán elnök.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. szeptember 7-én az ukrán-magyar határszakaszon 6507 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9273 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ukrán válság
- Az Egyesült Államok 6 milliárd dollár értékű új katonai felszerelést szállít Ukrajnának
- Az ukrán elnök a zaporizzsjai atomerőmű visszavételéért nyomásgyakorlásra szólította fel a világot
- Lukasenka: megérettek a feltételek az orosz-ukrán béketárgyalások megkezdéséhez
- Joe Biden aláírta Ukrajna biztonsági támogatásáról szóló törvényt
- Ukrajna felfüggeszti a konzuli szolgáltatásokat a külföldön tartózkodó katonaköteles férfiak számára
