A lakás berendezése tükrözi a házigazda személyiségét

Akár lakberendezési magazin címlapjára való otthon, akár egy átlagos társasházi lakás, mindegyiknek van egyedi stílusa. Ez pedig nem más, mint a házigazda lelkének lenyomata. Az eldugott vagy látványos helyre költöztetett sarkok, szekrények, polcok ezek, ahol megjelenik minden, ami a lakó szíve csücske.

Igazából ezek a területek árulnak el legtöbbet a lakás használójáról. Életfelfogásáról, kedvteléséről, elképzeléseiről. Azok például, akik a konyhában szeretnek alkotni és a vendégfogadás az életük, rendelkeznek minimum egy olyan szekrénnyel, ahol az ehhez kapcsolódó, tematikus eszközök kapnak helyet. A polcrendszereken megbúvó színes kerámiák, üvegcsék, kristálypoharak a lakberendezés éppolyan látványos elemei lehetnek, mint bármilyen dísztárgy. S ha még funkciójuk is van, például a tálalás részei, akkor a házigazda elmondhatja magáról, hogy igazán egyedi és rá jellemző otthont sikerült kialakítania.

Hasonlóan izgalmas a gyűjtők otthona is, az ugyanis, ahogyan tárolják szeretett tárgyaikat, szintén sokat elárul magáról a lakóról. Rendszerezett területet tartanak fenn kedves tárgyaiknak, vagy éppen a kreatív káosz jellemzi a hobbi területét. Ez mind árulkodó jel. Ahogy az is, hogy a vendégek számára is láthatóvá, megtekinthetővé teszi a gyűjtő a tárgyait, vagy elrejti azokat a kíváncsi szemek elől. Büszkén mutatja, rendezi, porolja őket rendszeresen, vagy éppen tematikus rendben a fiókokba, szekrényekbe rejtve várják a gyűjtemény darabjai, hogy néha előkerüljenek. Ha létezne hobbilélektan, ez mind fontos szerepet játszana az elemzés során.

Persze vannak, akiknek a hobbijuk a lakáson kívülre esik, vagy éppen megegyezik a munkájukkal. Akkor a pihenősarok az, amely a leginkább megmutatja, milyen is az az ember, aki az otthont uralja. Ahol elővehet egy jó könyvet, elfogyaszthat egy kellemes teát, vagy leültetheti a barátait egy beszélgetésre. A lakás személyiségjegyei között számon tartják a színeket, illatokat, felhasznált anyagokat, textúrákat és persze a családi örökségeket, amelyek szintén „mesélnek”. Az optimista ember világosabb színeket használ, legyen az a hideg vagy a meleg színek bármelyik árnyalata. A sötétebb tónusok borongóssá teszik az ember hangulatát, az otthon, a négy fal közötti lét éppen a megnyugvás, felengedés helye kell hogy legyen.

A rideg anyagok keménységre utalnak, a természetesek pedig a harmóniára való törekvésre.