Kell ott fenn egy ország - Beszélgetés Zoránnal az új dalokról, Majkáról, jótékonyságról és a hitről

Zorán kétórás fellépésén felcsendültek a legnagyobb slágerei, és vadonatúj dalokat is hallhattunk, az énekest háromszor is visszatapsolta a pápai publikum. A nagy si-kerű koncert előtt Zorán hosszabb interjút adott a Naplónak.

-Van egy alapelvünk, azaz ugyanarra a helyre ugyanazzal a műsorral sosem megyünk - mesélte Sztevanovity Zorán Pápán. - Vannak persze kihagyhatatlan dalok, amelyeken nem szoktunk változtatni, mert ezek annyira hozzánk nőttek, hogy nem lenne illő őket elhagyni. Ez év márciusában, a Budapesti Kongresszusi Központban volt egy dupla koncertem, ahol bemutattunk két új Presser-Dusán-szerzeményt. Ezeket is elhoztuk Pápára, emellett olyan dalok is felcsendülnek majd, amelyeket még sosem játszottunk itt. Ezek ritkábban előadott, vagy nagyon régi melódiák.

Sztevanovity Zorán: A mi zenénk nem olyan műfaj, amelyet gyakran játszanának a kereskedelmi rádiók, televíziók, az interneten természetesen fent van minden dal
Fotó: Polgár Szilárd

- Ezúttal un- plugged, azaz akusz-tikus koncertet adnak Pápán. Kik alkotják most a kísérő zenekart?

- Sipeki Zoltán gitározik, a jazz világából érkezett Gátos Iván zongorázik és Csányi István fúvóshangszereken játszik majd, ám ő remekül énekel is. Óvári Éva, Kabelács Rita és Péter Barbara a vokálének mellett ütőhangszereket is megszólaltat, és lesz, amikor egyszerre öten éne-kelünk. 2017. február 18-án pedig egy unplugged nagykoncertünk lesz a Papp László Budapest Sportarénában. Büszkén mondhatom, hogy Magyarországon 1993-ban mi csináltuk az első akusztikus koncertet, ezt a hagyományt folytatjuk most.

- Az imént említette, hogy van két új Zorán-dal, név szerint a Nincs kedvem és az Ez volt a dal. Hogyan fogadta a közönség az új szerzeményeket?

- Nagyon jól fogadták. A mi zenénk azonban nem olyan műfaj, amelyet túl sokat játszanának a kereskedelmi rádiók és televíziók. Az interneten természetesen fenn van az összes dal, ám a bemutatásukra ezen kívül lehetőségként csak az élő koncertezés marad. Az új fel-vételeket az élő fellépések során bemutatni egy egészen egyedülálló esemény.

- Volt egyébként valami különleges apropója az új dalok születésének?

- Az apropóról talán annyit, hogy a dalszerzők, tehát Presser Gábor és a testvérem, Sztevanovity Dusán úgy érezték, most van az ideje; legyen valami újdonság. Az a távlati tervünk, hogy ha még gyűlik ehhez a kettőhöz néhány új felvétel, akkor a közeljövőben hanghordozó formájában is megjelenhet majd egy új album.

- Nagy sajtóvisszhangja volt, amikor ez évi budapesti nagykoncertjén Majkát hívta meg sztárvendégnek.

- Mindig igyekeztem a többi zenei műfajt is követni. Amit ma már crossovernek hívunk - tehát amikor különböző műfajok találkoznak és egymásnak adnak egy olyan eredőt, amely egyiknek sem a tulajdonsága -, ott új és iz-galmas dolgok jönnek létre. Ebbe a sorba tartozott, hogy meghívtam Majkát vendégnek. Ő az egyik dalomat elrappelte, a Belehalok című slágerét pedig közösen adtuk elő.

- Egy hónappal ezelőtt a Miskolc-avasi Református Templomban adott koncertjének teljes bevételét - pontosan kétmillió forintot - felajánlotta a Magyar Református Szeretetszolgálatnak. Miért fontos, hogy karitatív célok mellé odaálljon?

- Nem lehet nem odaállni. Legtöbb alkalommal elvállaljuk a jótékonysági koncerteket. 1985-ben a világszerte megrendezett, az éhező afrikai gyermekek megsegítésére létrejött Live Aid koncertsorozatot például Magyarországon Presser Gáborral szerveztük meg. Sőt, még a Metro-korszakban is voltak ilyen jellegű fellépéseink. Ha segíteni kell, kötelességünk ezt megtenni.

- Koncerthelyszínei gyakran templomok, és több Zorán-dal is szól a túlvilágról. Ezekben a napokban elhunyt szeretteinkre emlékezünk - kell ott fenn egy ország?

- Igen, ezekben a napokban saját, már sajnos nem élő szeretteink emlékét ápoljuk és sokat gondolunk rájuk. A hitről azt gondolom, hogy valóban fontos és kell is egy kapaszkodó az embernek, amely erőt, támaszt kínál, amely orientál és irányt is mutat. Amikor a rossz és nehéz pillanatokban is van kihez fohászkodni. Ez az emberi természet része, és ez segíteni szokott az életben.