Hegymászók paradicsoma

2019.09.22. 11:00

Barangolás a békási csűdfű, a kőhúr és a havasi gyopár földjén

A varázslatos szépségű Békás-szoros a Kárpátok egyik legismertebb szurdokvölgye, ahol sziklapárkányok, -tornyok magasodnak a szorosan egymás mellett haladó patak és műút fölé.

Laskovics Márió

A Békás-patak vize dübörögve, kis vízeséseken át zúdul alá a sziklafalak aljában Fotó: Laskovics Márió/Napló

Fotó: Laskovics Márió/Napló

A Békás-szoros Európa egyik természeti ritkasága, a turisták és a hegymászók kedvelt kirándulóhelye a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A tektonikus eredetű szurdokvölgyet évmilliók során a Békás-patak alakította ki, az erózió által egyre mélyebbre vájva magát a jura és kréta kori kőzetekbe.

A Békás-patak vize dübörögve, kis vízeséseken át zúdul alá a sziklafalak aljában Fotó: Laskovics Márió/Napló

A varázslatos szépségű szorost 1971-ben védetté nyilvánították, a Gyilkos-tót is magába foglaló térségével együtt jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. Itt található meg a békási csűdfű (a világon egyedül), a kőhúr, valamint a híres és ritka havasi gyopár is.

A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok az 1344 méter magas Kis-Cohárd, a Csíki-bükk, az Oltár-kő és a Mária-kő. A Békás-patak mellékvizei vadregényes szurdokokat vájtak a mészkőbe. A bal oldali mellékvizei a Kupás-, a Lapos- és a Súgó-patak, a jobboldaliak a Kis-Békás- és a Szurdok-patak. A Lapos a Lapos-szurdokon keresztülfolyva, több vízesést alkotva az Oltár-kő nyugati lábánál ömlik a Békás-patakba. A Sugó-szurdok alsó részén található a Bernát- és a Hóvirág-barlang, utóbbinak 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. A Kis-Békás-patak mentén helyezkedik el a Kis-Békás-szoros, alatta a Szurdok-patak szorosa, mely torkolatánál mészkőbánya működik.

Fotó: Laskovics Márió/Napló

Már a meredek falakkal határolt, szűkülő szurdokhoz is káprázatos hegyvidéki tájon, a Tündérkert szikláin és egy alagúton keresztül vezet az út. Meredek fenyvesekkel borított hegyoldalak és sebes vizű patakok szegélyezik a kanyargós hegyi út mindkét oldalát. A szerpentinen fokozottan figyelni kell a közlekedésre. A szoros bejáratát az Oltár-kő (és a Mária-kő) őrzi. Érdekesség, hogy a hatalmas kereszttel koronázott sziklacsúcsot először csak 1935-ben tudták megmászni.

Sziklapárkányok, -tornyok magasodnak a szorosan egymás mellett haladó patak és műút fölé. A patak vize dübörögve, kis vízeséseken át zúdul alá. Az öt kilométer hosszú szoros három részre osztható, ezeket a népnyelv sokatmondóan nevezte el: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a legkeskenyebb, a Pokol torka.

A szoros két oldalát több száz méter magasságú meredek sziklafalak szegélyezik.

A völgyben árusokat is találunk, akik többek között szőtteseket, ruhaneműt, pálinkát, illetve tömeggyártott árucikkeket kínálnak Fotó: Laskovics Márió/Napló

A Pokol torka másfél kilométeres szakaszán a mészkőfalak 250-300 méter magasra emelkednek a patak fölé. Grandiózus látványt nyújt az egész természeti képződmény. Káprázatos élményben lehet részünk, szinte eltörpül az ember, ahogy végigsétál a szorosban. Ez remek alkalmat nyújt a túrázónak arra is, hogy magába nézzen.

A völgy kiszélesedő részein árusokat találunk, akik helyi kézműves termékeket, illetve például hűtőmágneseket, napszemüvegeket, ékszereket és egyéb ajándéktárgyakat kínálnak. Ha van időnk, érdemes végigmenni az árusok során, és az árakat összehasonlítva vásárolni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!