Noszvajon összefonódik a teremtő művészet és a természetvédő gondolkodás

Noszvaj azok közé a települések közé tartozik, amelyekben a Bükkalján, Egertől Miskolcig, egyedülálló látványosságot jelentenek a vidék egykori életformájára jellemző barlanglakások.

A könnyen megmunkálható riolittufa (vulkáni hamu) bányászatának következtében egész telepeket alkottak a különleges életteret nyújtó lakhelyek. A domboldalakon a tájolást is figyelembe véve vájták ki az emberek a kezdetben egy helyiségből álló, majd később többszobásra bővített lakásokat. 1862-ben a Bükkalján 64 pincelakásba főként olyan szegény családok költöztek, akik a faluban nem tudtak megfelelő lakáshoz jutni. 1930-ban pedig már 70 barlanglakást jegyeztek fel, amelyekben csaknem 250 ember élt. Az északi és a déli területeken még 1970-ben is 40 föld alatti lakásban 159-en laktak.

Noszvajon a XIX. század elejétől alakultak ki a barlang- és pincelakások, volt olyan időszak is, amikor a település lakóinak 30 százaléka a farkaskői dűlőben, a barlanglakások utcájában lévő dombházakban húzta meg magát. Az elmúlt évszázadokban ezt a területet Farkaskő-dűlőnek nevezték, manapság inkább „Pocem”-ként említik, ami a szláv „pod zemlja” – föld alatti terület – szóösszetételből ered. Ma már így jobban ismerik a faluban is. A múlt század második felében a lakók fokozatosan kiköltöztek a barlangokból, egy részüket termények tárolására használták. Később ezek is kiürültek, és a telepek egyre elhanyagoltabb állapotba kerültek. A települések keresni kezdték a lehetőséget a helytörténet különleges jellegzetességének megőrzésére. Egerszalókon skanzent hoztak létre az egykori barlangi életforma bemutatására, Noszvajon pedig még 1997-ben egy egészen XXI. századi megoldást választottak.

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület, amely a Pécsett, a Képzőművészeti Mesteriskolában végzett szobrászok és képzőművészek baráti társaságából alakult, megvásárolta a barlanglakásokat, és kivételes atmoszférájú, látványos és látogatható művésztelepet hozott létre.

Eltakarították a több évtizedes szemétkupacokat, megnyitották a belső tereket, az udvarokat, a paraszti életformának megfelelő helyiségeket modern, spirituális energiákat felszabadító föld alatti terekké alakították át, és művészi alkotásokkal rendezték be. Fehér falak, nyers kőzetek, fények és sötétség váltakozik a hegy gyomrában hatalmasnak tűnő, több száz négyzetméteres labirintusban. Az akusztikus élmények közül a Hangok temploma a legizgalmasabb hely, ahol a térrel való játék képes a hangok felerősítésére.

A noszvaji művésztelepen tetten érhető a teremtő művészet és a természetvédő gondolkodás összekapcsolódása, programjaik pedig az ökotudatos, „zöldebb” életszemléletre fókuszálnak.